Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - II. közl. 476

A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 479 dik (Hadt. Közi. 1890. 417-418.) íme, ilyen képtelenségeket mondat Hammer azon írókkal, a kik munkáját kritika nélkül használják! Itt is, e néhány szóban mennyi hiba! 1. Pecsevi munkája nem 1631-ig terjed; 2. ahidsre 1045. éve nem 1638-nak, hanem 1635-nek felel meg s a nevezett munka egyik évvel sem végződik; 3. IV. Murád uralkodása nem 1629-ben ért véget, valamint 4. Pecsevi munkája sem. E képtelenségeket aztán az az állítás tetőzi be, hogy Pecsevi 1634-ben írta munkáját (a mint Gömörynél olvasható a 418. lapon) s ez mégis 1638-ig terjed ! Ilyen az a híres német alaposság ? Lehet az ilyen alapra építeni valamit ? Minthogy Pecsevi Magyarországon született s életének legnagyobb részét itt töltötte : munkája nagyobb részét is azon események elbeszélésére szenteli, melyek Magyarország területén történtek s a melyeket 1593 óta ő is átélt. Munkája keletkezéséről és hogyan készültéről ő maga ad felvilágosítást. A mohácsi ütközet leírása alkalmából ezt mondja magáról : »Életemet a történelem tanulmányozására szenteltem, mert természeti hajlamom a história terére vonzott. Sok históriát átolvastam s leginkább az iszlám uralkodóinak hódításairól és győzelmeiről szereztem magamnak ismereteket.« (I. 96.) Egyenesen e munkája keletkezéséről pedig ezeket mondja könyve első lapján : »Tudva legyen, hogy hazám : Magyarország. Mivel pedig az ennek területén történt hódítások a közel múltban voltak, leggyakrabban e hódításokról és a boldogult Szulejmán szultán hadjáratairól szokott szó lenni : ennélfogva az a gondolatom támadt, hogy a miket némely históriákból tudok és szavahihető emberektől hallottam, emlékezet okáért följegyzem és megírom. « Bizonyos, hogy már fiatal korában foglalkozott történeti művek tanulmányozásával s már akkor elhatározta, hogy ő is fog írni egy történeti munkát. Idéztem föntebb egy adatot az 1598. évből, a melyből világosan kitűnik, hogy már 24 éves kora előtt megszületett ez az elhatározása ; mert akkor már gyűjtötte és jegyezgette a megírandó művéhez szükséges adatokat. Munkájának egyikforrása tehát azon jegyzetek, melyeket ő maga, mint 1593-tól fogva 1642-ig sokféleképen szereplő egyén, készített idő folytán azon eseményekről, melyeknek szemtanúja és részese volt. S el lehet mondani, hogy munkájának jelentékeny része alapszik saját, közvetlen tudomásán. A többi forrásairól is hűségesen tudósít bennünket Pecsevi. A régibb eseményeket vagy írott művek nyomán, vagy még élő emberek szóbeli közlése alapján beszéli el ; a korabeli dolgokról, melyeknek ő nem volt szemtanuja, szintén olyan emberektől sze-