Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - III. közl. 457

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. 461 Sajnálatát fejezte ki a felett, hogy némelyek már Szegedre fordíták elméjöket, s ott akarnak székhelyet teremteni.1) Kétséget nem szenved, hogy a vármegye egészen más irányban fejlődött volna, ha székhelye azonnal az új szervezéskor Szegedre, a szellemi, ipari, kereskedelmi és katonai tekintetben is előkelő városba tétetett volna át. Az a körülmény, hogy Szegvár, ez a jelentéktelen község lett a vármegye székhelyévé, Csongrádvármegyének nemcsak közigazgatására, hanem politikai jelentőségére is bénítólag hatott még a következő században is. A gyűléseken rendszerint gr. Károlyi Sándor tisztjei döntöttek, mert hiszen azoktól függtek a vármegyei tisztviselők is. Maga a főispán soha sem jelent meg a gyűléseken. Minden hatalmát az alispánra, Pásztori Imrére ruházta át. Országos magas állása, méltósága és családi összeköttetése megadta neki azt a súlyt, mely szükséges volt arra, hogy akarata minden körülmények között érvényesüljön. Az a körülmény, hogy ősei Horvátországból származtak, s hogy előnevét is Kollegrád nevű ősi birtokától nyerte, nem vont le semmit az ő tekintélyéből, mert a magyar nemzet történelmének nevezetes időszakaiban több kiváló tagja szerepelt e családnak. Tudjuk, hogy Kollonics Szigfried érsekújvári kapitány, majd királyi főlovászmester volt a XVII-ik század elején ; Gottfried valamivel későbben III. Ferdinándnak volt bizalmas embere és belső titkos tanácsosa. Ezeknek jó emlékezetét nem rontotta le Kollonics Lipót, híres esztergomi érseknek szereplése sem, aki pedig úgy a protestánsok üldözése, mint a hazai alkotmány átalakítása körül nem éppen dicső szerepet viselt. Kollonics Adám főispán először a katonai pályán tünt fel. .Jeles hadvezér és tábornok hírében állott, habár a Rákóczy-féle forradalomban már inkább mint diplomata szerepelt. Mikor, mint csongrádi főispán, hivatalát elfoglalni akarta, mindenek előtt rendelkezett arra nézve, hogy Than Adám kamarai tanácsos, kire a vármegye ideiglenes vezetése a szathmári békekötés után bizva volt, az összes hivatalos iratokat adja át. Ez megtörtént a Szegeden 1733. okt. 6-án tartott közgyűlésen. Minthogy ő maga ő felsége körüli kötelességei miatt vármegyéjében személyesen meg nem jelenhetett, levélileg intézkedett arra nézve, hogy a tisztújítás az új törvény értelmében minél elébb megejtessék. Ez még azon évi november hó 16-án Csongrádon tartott gyűlésen meg is történt. Alispán lett ismét Pásztory Imre; jegyző Podhradszky György száz frtnyi évi fizetéssel; ügyész Zaftiry ') Gr. Károlyi S. levele a csongrm. levéltárban.