Századok – 1892

Értekezések - TH. L.: II. Rákóczy György és az oláh szemények. 449

456 II. RÁKÓCZY* GYÖRGY ÉS AZ OLÁH SZEMÉNYEK. _Az oláh vajdák serege 1655-ben állott: 1-ször a szeménységből, melyet az erdélyi hivatalos nyelv rácznak nevezett, s melyhez kozákok is csatlakoztak. Hogy ezek a ráczok a szeményekkel azonosak, bizonyítja a moldvai vajdának 1655. május 22. Jászvásárról kelt levele írván: »az havasalföldi szemének azt irtanak, hogy csak kévánjon az hetmány őket segítségül, ők mindjárást tizenkét ezeren felkelvén, Konsztaudin vajda ő kglme minden lövő szerszámjait magokkal viszik és még több ráczokat és bolgárokat híjnak melléjek.« (Északkeleti háború I. 397. 1.) Különben ezek meghódítására czéloz Boros János Tergovistéről 1655. aug. 21. kelt levelében is, (U. o. 435. 1.); 2-or kalarásokból, lovasokból, kikről a közöltük levél is, mint Dzban lovasairól tesz említést ; 3-or német és székely muskétásokból és pattantyúsokból. Nemzetre nézve már az oláhság dominál, de fajra nézve a ruthenobolgár elem van túlsúlyban, s nem hiszsziik, hogy tévedünk, ha az oláhság végleges megalakulását Erdély határán a XVI. és XVII. századba helyezzük. Akkép értjük ez állításunkat, hogy a Duna torkolata körűi lakó kis-orosz elemek ekkor olvadtak végleg az oláhságba, míg a muszkákhoz csatlakozott kozákság az oroszság köré tömörült. Meglehet, hogy az okirat hatása alatt lidércz fény után indultunk, de hogy nagyon csábító, azt el kell ismerni annak, ki e téren kutatott s figyelemmel olvasta a szöveget, melyet ezúttal csak röviden magyaráztunk. TH. L.