Századok – 1892

Értekezések - TH. L.: II. Rákóczy György és az oláh szemények. 449

II. RÁKÓCZY GYÖRGY ÉS AZ OLÁH SZEMÉNYEK. I. Szilágyi Sándor az »Erdély és az északkeleti háború« I. kötetében (361 -366, 394- 446 11.) bemutatja a II. Rákóczy György oláhországi interventiójára vonatkozó leveleket. II. Rákóczy ugyanis felhasználta az oláhországi állandó testőrcsapatok, az úgynevezett szemények lázadását, hogy Havaselföldre benyomulván, egyfelől a vajdát lekötelezettjévé tegye, másfelől pedig főczéljának, lengyel királyságának útját egyengesse. A szemények zsoldosai, testőrei voltak a havaselföldi vajdának s a Balkánfélsziget mindenféle nemzetiségű portyázóiból állottak ; legjobban azzal lehet őket jellemeznünk, ha a szó magyar értelmében betyároknak nevezzük. Ellenség előtt igen jó szolgálatokat tettek, de ártottak azok barátjuknak is.1) Máté vajda után, ki e hadakat felfogadta, utódja Joan Konsztantin a rakonczátlan csapatot, bojárainak tanácsára fel akarta oszlatui, de a szemények e bojárokat felkonczolták, s a vajda garázdálkodásukat kénytelen volt eltűrni. Nagy rémület fogta el úgy Havasel>) A szeimének mint török csapatok csak a század eleje óta fordulnak elő e néven, de a sekban-basi a peczérek feje, mint fővadászmester-féle már a XV. századtól kezdve feje volt a jancsároknak. így a seikbanok (később a perzsa sek = kutya, ban = őr szóból lett a török szeimén) vadász-testőrei voltak a szultánnak. Az oláh vajdák azután testőreiket e néven nevezték. SZÁZADOK. 1892. VI. FÜZET. 31