Századok – 1892

Értekezések - TH. L.: II. Rákóczy György és az oláh szemények. 449

450 ÍJ. RÁKÓCZY GYÖRGY földét, mint a szomszéd Moldvát. Hurmuzaki (Fragmente III. 220 — 230.) megjegyzi, hogy Rákóczy e katonai lázadást a két vajdaságnak érdekei körébe vonására használta fel. Ez igaz, mert a két vajdaság belállapotai mindig hatással voltak az erdélyi fejedelemségre. A keleti magyar történelemnek azt a nevezetes XVI. és XVII. századbeli tünetét, hogy Erdély a két vajdasággal együtt magyar suprematia alatt igyekszik szerepet játszani, Szilágyi Sándor több munkájában jelezte, s Báthory Zsigmond nagyszabású politikáját ebben az irányban ki is fejtette. Mindamellett ezt a kérdést részletesen kiderítni fontos kötelessége történetírásunknak. Meggyőződésünk szerint az oláhság s a g.-kel. egyházi viszonyok alakúlását csak úgy érthetjük meg, ha azt a léket, mely a mondottuk két században ebben az irányban még nincs kitöltve, a rendelkezésre álló már is bő anyag feldolgozásával megszüntetjük. Messzire vezetne e szempontoknak bő tárgyalása, de felhoztuk, mert Rákóczy György oláh politikája nem spontán eredetű, hanem az erdélyi fejedelemségnek megszületése óta megszabott iránya. A szóban forgó interventiónak rövid a lefolyása. Rákóczy Konsztantin vajdát megmentette, a mennyiben 1655. junius havában bojárait, kik folyton lázongtak, engedelmességre szorította. Jun. 12-én Segesvárit szemlét tartott 30 ezer emberből álló serege fölött s a fejedelmi tanács beléegyezésével személyesen indult oláh földre s egy döntő ütközetben rendet csinált. A rendelkezésünkre álló munkákból a következőket látjuk. Hurmuzaki azt írja, hogy a csata, melyben Rákóczy az oláh lázadó katonaságot tönkre tette, junius 26-án (új stilus) ment végbe. Ezt elhisszük neki, mert jun. 12-től a mozgósítás, illetőleg bevonulás napjától számítva 14 napot, lehető, hogy csatát álljanak oláh földön. Csak az a különös, hogy Hurmuzaki mindent megír, a magyar hadak ügyes taktikáját is kénytelen megemlíteni, (226. 1.) csak azt nem mondja meg, hogy hol volt az ütközet. Szilágyi (364. 1.), előadásában jun. 12-én van a lustra Segesvárit s idézi Engelt, hogy a csata jun. 17-én történt, a csata pedig Krauss krónikája szerint Ploesti mellett történt. Itt természetesen jun. 17-ét a régi kalendáriom szerint kell érteni, mit jó lett volna megjegyezni) mert különben Segesvárról Ploes-