Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - PÓR ANTAL: Michelangelo Schipa; Carlo Martello Angionio. 429

TÖRTÉNETI IRODALOM. 429 halála napjául 1437. deczember 7-ét irja 9-ike helyett, s Albert koronázását 1438. Szent-György napjára teszi, holott tudjuk, hogy január 1-én koronáztatott meg Erzsébettel együtt. A koronázást követő budai zavargásokat, mikről az egykori irók egy része 1439. folyamán emlékezik meg, 1438. pünkösd tájára teszi. Érdekes, hogy e zavargásokról szólva a zsákmány magyar szót használja elbeszélésében : do machten dy wnger ein schaç/man und nomen den lewten aus iren hewszern vil gutter und kawfmanschaft.« Demkó a schagman szót úgy látszik nem értette meg, mert kérdőjelet tett utána. E följegyzések első része becses azért, mert a Márk barát krónikájának egyedüli német fordítását, illetőleg kivonatát tartotta meg korunkig. A második részben pedig az eddig ismert szepességi krónikák anyját találjuk fel, a mely előképül s részben forrásúi szolgált a XVI. század kezdetétől fogva nagy számban fellépő szepesi krónika Íróknak. Köszönettel tartozunk Demkó Kálmánnak, hogy a szövegkiadási kritika szinvonalán álló közlésében megismertette velünk szerencsés fölfedezését. DÉCSÉNYI GYULA. Michelanyelo Schipa, Carlo Martello Anyioaio. Napoli, r. tipogr. Franc. Gianniui et Figli. 8-rét, 226 lap. Károly-Martel II. vagyis Sánta Károly siciliai (nápolyi) király és Arpádházi Mária, IV. István magyar király leányának elsődszülött fia, ki Kún László halála után a magyar királyi trónt mint anyai örökét követelte, a római szent-szék engedelmével ilyenül megkoronáztatott, magát halálaig magyar királynak nevezte: ezért is — de főleg mert I. Károly királyunk atyja, következőleg I. Lajos nagyatyja volt, rég érdekli figyelmünket. Az anjouk keze oly szerencsésen kormányozta a magyar nemzetet, hogy minden adat felölök kedves előttünk. Szivesen forgattuk tehát a föntebb czímzett művet, melyet a magyar történetkedvelő közönséggel röviden megismertetni kötelességünknek tartottunk. Művét szerző tizenkét fejezetre osztja. Az elsőben az anjou és magyar királyi házak közt kifejlett családi szövetséget és Károly-Martel születését tárgyalja. A magyar királyi családban kitört viszályokat (IV. Béla, V. István) kissé fonákul itéli meg ugyan, de annál behatóbban fürkészi az I. Károly és V. István gyermekei : Sánta Károly és Mária, Kún László és Izabella (= Erzsébet) közt létrejött házasság megkötésének minden részletét, helyesen észrevevén, hogy az Anjoukori diplomacziai Emlé-SZÁZADOK. 1892. V. FÜZET. 29