Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Thaly Kálmán: II. Rákóczy Ferencz hamvai. 25

KIK VOLTAK AZ ELSŐ ÉRSEKEK ? 35 zésével: »Cetera vero miraculorum dei prodigia. . . beneficiorum ipsius multiplicitatem. . innumeris sapientibus, quos hungaria fovet et amplectitur, stilo declarandam commendavi.« ]) E bizelgő nyilatkozat, a mint már Podhraczky J. megjegyzé, ") csakis külföldi püspöktől származhatott. S ezt nem lehet azzal a kifogással elütni, hogy e mondat csupán a szolgai kiirás révén jutott a Hartvik művét tartalmazó pesti codexbe, mert ott van valamennyi kéziratban. A Fejér véleményében ott a hiba, hogy ez életirat szerzője nem nevezi magát regensburgi püspöknek, a Hartvik nevet pedig viselhették, a mint viselték is, többen a püspökök közül. Az egész érvnek pedig az a legnagyobb baja, hogy Íróink sok olyat hozzá gondolnak, a mi az életrajzban nincs. Ez életrajz egy árva szóval sem mondja, hogy az a Kálmán király, a kinek ajánlva van, magyar király volt. Ámde itt azt kell jól figyelembe vennünk, hogy okleveleink számos izben egyszerűen királynak nevezik a nélkül, hogy kitennék, miféle király volt, IY. Béla hős testvérét Kálmánt is3

) azon okból, mert ő valóban Grács ország és Lodomeria királyává volt koronázva, s ezt a czímet holta napjáig megtartotta, noha tulajdonképen Horvát- és Dalmátországot kormányozta.4) Ezt tudva, bátran kimondhatjuk, hogy a Kálmán királynak való ajánlás sem válik be korhatározónak. Mert éppen olyan joggal tarthatjuk ez életrajzot Kálmán gácsországi király, mint Kálmán magyar király fölhívására irott műnek. ej À XIII. század elejétől az összes magyar püspököket ismerjük, azok között Hartvik nevű nincs, tehát ez a Hartvik még a XII. században élt. Ez volna az utolsó érv. Erre azt lehet felelni, hogy Hartvik nem volt magyar ember. Lehetett valami külföldi, egy darabig nálunk járt püspök. Aztán pedig ez az érv olyan dolgot vesz bebizonyítottnak, a,mi éppen nincs bebizonyítva, sőt nem is igaz. Azt t. i., hogy nálunk azon időben nem voltak czimzetes püspökök. Minthogy elaggott, vagy elbetegesedett megyéspüskökök, az emberi természet mindig egy lévén, akkor is voltak, voltak mindenesetre azok helyett kisegítő, tiszteletbeli püspökök is. Hogy a csupasz szónál ne maradjunk, fölemlítjük, hogy pl. 1156-ban Yalkó nevű püspök vett részt a brátkai templom felszentelésén, a ki csak ilyen czimzetes püspök vala, mert ez évben a magyar püspöki székeken más nevüek ') XIII. Fej. Mátyás Fl.-nál 68. 1. ') Yita s. Stephani, 1837. VII 1. ") Fejér, Cod. Dip. IV.I. Ifi!). IV.If.3*6, 347, Wenzel II. 143.11., Hazai okm. VI. 25, 32, 63. IV. 14. III. 15. «) Wenzel VI. 482. 1. 3*