Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –YS.: Arad vármegye és Arad sz. k. város története. (Irta Márki Sándor.) 344

történeti irodalom. 345 uralmát kétszáz év múlva a hódító rómaiaké váltja fel ; mígnem a nagy népvándorlás hullámai átcsapnak a limes Dacicuson s a visszavonuló légiók nyomában a III. sz. végén germán fajú népek : vandálok, gótok, gepidák özönlik el a mai Aradmegye területét. Egy század múlva a világrendítő kunok birodalmának magvához tartozik, melynek romjaiból a kiemelkedő germán népszigetek egyik legerőteljesbike, a gepidák osztályrészéül esik. A VI. század végétől a IX. elejéig az avarok fürge lovai száguldoznak Arad térségein ; az avar korszak egyik leggazdagabb lelete (a szent-annai) innen került elő, ho) egyik nevezetesebb földváruk, a szent-annai avargyűrű nyomai ez országrész jelentékeny voltáról élénken tanúskodnak. Az avar birodalom megdöntése után a szlávok és kazar népek öröksége lesz ez a vidék, ezektől foglalják el a honszerző magyarok. Érdekes, hogy Grládot a magyarral rokon avar és más (kazar, bolgár) népek uráúl hiszi és bizonyítja Márki Sándor. Arad vármegyét s a most belé olvasztott Zarándot szt. István alapítja a pogány Ajtony legyőzése után ; nevét Márki szt. István egyik (Arad nevűnek vélt) vezérétől származtatja, nem a szláv Urad szótól. Első egyházai alapítója szt. Gellért csanádi püspök, az aradi prépostságé II. Béla 1135-ben. Az aradi oszággyülés 1136-ban, 68 úr (a Kálmán király kormánypártja) lemészároltatása kimagasló pontja Márki munkájának. II. Endre korában szintén élénken vázolja Arad történetét, a hol Jolánta királyné fejeztette be a templom felépítését ; a várszerkezet bomlása Arad és Zaránd történetében is mély nyomokat hagyott maga után. A tatárjárásról az ország egyik részéről sincs oly közvetlen, megbízható és részletes tudósításunk, mint Arad vidékéről, mert ott bujdokolt a tatárjárás történetirója Rogerius mester, s onnan merítette »siralmas éneke« keserves tapasztalatait. Ez a fejezet Márki könyvében egy darab országtörténelem. Az új telepítés s a várépítés korszaka Aradot is restaurálja, Aradban 27, Zarándban 17 vár és erődített hely épül (1244 — 1552). Ezek történetének főbb vonásai; egy hosszú fejezetet töltenek meg, érdekes képekkel illustrálva. » Daliás irfó7í«-ről szól az Anjouk s azok több Aradmegyében székelő vezéreinek (a kerekegyházi Laczkfyak, Losonczyak, Aba-nemzetségbeliek, köztük a Bethlenek) ; majd a XV. század hőseinek (az aradmegyei földesúr Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Mátyás király, Brankovics György, a Báthoryak, Dóczyak, Haraszthyak, Maróthyak, Országhok, Bánfyak, Corvin János, Brandenburgi György, Jaksicsok stb.) története. Arad benső életére e századok folyamán élénk világot vet a »közigazgatás és törvénykezés« fejezetében a megyeiség, a nagygyűlések, a nemesség, az igazságügy, istenitéletek, perek, büntettek, az aradi káptalan mint hiteles hely, adó-, vámügy, pénzverés beható és tanulságos rajza. A városok rovatában megélénkül a 14 aradmegyei és 11 zarándi város története, melyekhez a helységek betűrendbe szedett hosszú sorozata s ezek birtokosainak s a róluk feninaradt adatoknak vázolása csatlakozik. 23*