Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - RÉVÉSZ KÁLMÁN: A dunántuli ág. hitv. evang. egyház 1598-iki törvénykönyve. Ismerteti Mokos Gyula. 346

346 történeti irodalom, A nemzetségei-, majd a nemes családok beható s egyenként részletezett történetének fejtegetése míg egyrészt hü képét adja Aradmegye urainak, birtokosságának, másrészt nagybecsű adalékokat nyújt hazai genealógiánkhoz. A papság, az aradi prépostság, a káptalan tagjai, a főesperességek, plebanusok, szerzetesrendek s az egyházi birtokok rajza és összeállítása — egyháztörténetünket gazdagítja becses fejezettel. Nem marad el a földesúr és jobbágy viszonyának, — az őstermelés: halászat, vadászat, állattenyésztés, földinívelés, kertészet, szölőmívelés, erdészet, bányászat — ; azután az ipar, kereskedelem, közlekedés — ; majd a művészet : az építkezés, a képirás, képfaragás aradmegyei nyomainak, fejlődésének, emlékeinek beható és miveltségtörténeti adatokban rendkívül gazdag rajza, feltűntetése, az utóbbiak képekkel illustrálva. A közműveltség méltatása, a tanügy fejlődésének, az iskolák keletkezésének, működésének leirása után főkép az aradmegyei igriczek és költök oly élethűen elevenednek meg Márki tolla alatt, hogy szinte hallani véljük kobzaik zengését, Tinódi Sebestyén, Kármán Demeter s Moldovai Mihály vitézi dalai kíséretében. A simánál koldusokban a régi igriczek elkorcsosúlt ivadékait ismeri fel s irja le élénk ecsetvonásokkal. Ezek után tér vissza Márki a politikai történelem XVI. sz. részének folytatására kiemelvén a Dózsa-féle pórlázadást, s azt mint a földmívelők forradalmát irja le, melynek nevezetes része Aradmegye területén játszódott le. A vármegye területén élő különböző nemzetiségek (magyarok, szlávok, oláhok, németek, czigányok) leirása után a XVI. század harmadik tizedében lezajlott szláv nemzetiségi mozgalmakról ir s Jovan czár »a fekete ember« rakonczátlan hadának pusztításait, pillanatnyi hadi sikereit, majd leveretésüket beszéli el, mindig élénken és érdekesen. A vallásújítás Aradmegyében korán megindult térfoglalásának kimutatása után Márki ez I. kötetének utolsó fejezete a »három állam követelésé«-ről, azaz a magyar királyság, az erdélyi fejedelemség s a török hódítás versengéséről szól Arad területe felett a XVI. sz. közepén. Izabella Lippára költözése után Arad vidéke Erdélyhez csatlakozik, de egy évtized múlva, az 1551-ik évi hadjáratban Arad és Lippa török kézre kerül s Gyula és Boros-Jenő elfoglalása után 1556-ban Zaránd is behódol. Ismertetést s nem birálatot akarván irni, ezekben foglalhatjuk össze — dióhéjba szorítva — Arad története I. kötetének tartalmát. Annyit mindenki láthat ebből is, hogy mily sokoldalú, gazdag és becses tartalmú s mennyi munka, szorgalom, lelkiismeretes kutatás és tanulmány eredménye e szép munka. — YS. A dunánluli ág. hitv. evang. egyház 1598-iki törvénykönyve. Ismerteti. Mokos Gyula. Budapest. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája 1892. Ára 1 frt 40 kr. A magyar protestáns egyház történetének egyik legérdekesebb i-észletét dolgozza fel a kezünk alatti munka, melylyel az eddig szélesebb