Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

À HARTVIK LEGENDÁRÓL. 295 a mit eddig Ascric-Anasztáz esztergomi érseksége mellett, kalocsai érseksége ellen felhoztak. Valóban furcsa dolog, hogy a mikor a Hartvik elbeszélése által oly világossá lesznek egyes, kétségtelen, de elszigetelt tények : megfejthetjük : ki volt az első esztergomi érsek ? mikép s miből lett Ascric püspökké, majd érsekké ? mikép keletkezett a kalocsai érsekség ? mikép szerepel ez érsek a külföldön ? — ezzel nem elégszünk meg, hanem kuszáljuk, zavarjuk a megbízhatót, mindenféle, nagyon is problematikus elméletekkel ; ily szükségtelen, valószínűtlen combinatiónak tűnik fel az is, mikor a Hartvik legenda Kálmán királyát úgy állván a legenda kérdése, mint fejtegetésünkben láttuk — erőnek erejével IV. Béla öcscsévé akarjuk tenni. Kálmán királyunk a »könyves«, mint tudjuk tanult ember volt. Szent István művét befejezni, sőt javítani törekedett.1) Előtte 12 évvel emelték fel Szent István tetemeit. Teljes, hiteles, a magyar adatokat, okleveleket — mint II. Szilveszter bulláját, a fehérvári káptalan kiváltságlevelét — felhasználó életrajza még nem volt. Nem-e természetes, hogy Kálmán király ilyet kivánt, ilyet Íratott ? Míg viszont : ki volt az »orosz király« Kálmán herczeg? Mint gyermeket vitték már Halicsba, megházasíták : de se király, de még férj sem tudott lenni. Vitéz, jábor ember volt : inkább Szent Imre, mint Szent István, hűséges követője testvérének, IV. Bélának, teljesen önállóság nélkül. Mikor Halicsot végkép elveszté, Slavonia herczegévé lőn és azt kormányozta tizenöt esztendeig, de kortársa, a spalatói főesperes Tamás a történetíró — bár talán nem egészen igazságosan — csak azt írta róla : »hogy semmit sem tett, amit megemlítenie érdemes volna.« 2) Ha a XIII. század harmadik negyedik tizedében Magyarországon Szent István életét irják : azt IV. Béla, de nem testvére Kálmán herczeg iratta volna, s abból bizonyosan nem hiányoztak volna Hunt és Pázmán, mint nem hiányzanak a pannonhalmi oklevélből ; ivadékaik : Tamás és fiai Sándor, Sebes ez időben alapíták meg az első magyar dynaszta családot, a szentgyörgyi és bazini grófok nemzetségét. PAULER GYULA. ') V. ö. Decretum Colomani regis Endlicher, i. h. 359. 360. •) Hist Salonitana c. 31. Schwandtner, Scriptor. E. H. III. 583. SZÁZADOK. 1892. IV. FÜZET. 20