Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

MAGYAR-LENGYEL UNITÁRIUS ÉRINTKEZÉSEK A XVI—XVII-1K SZÁZADBAN. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — I. A magyar-lengyel érintkezések történetének mai állása. Egy rég letűnt világ emlékeit csak romjaiban hozza a közönség elé e felolvasás, mely világnak szellemi része a magyarlengyel rokonszenv, a fenmaradt lényeg a Magyarország erdélyi részeiben élő, 8 esperesi körben 107 eklézsiára oszlott 66,000 székely unitárius. Lengyelország, és unitárius vallás ott, ma nincs. Jam seges est uli Trója fuit = Trója helyén fű nő s vetés. A mi egykor Írásban vagy nyomtatva létezett, abból is csak töredékek maradtak fenn. Világtörténelmi érdekű jelenség az, hogy két nemzet közt, mely nem rokon fajú s egymás nyelvét nem érti, hogy lehet oly mély rokonszenv s kölcsönös nemzeti vonzalom, a minő a turáni magyar és szláv fajú lengyel nemzet között legelső királyaink óta fennáll, s a múló századokkal nem gyöngül és nem szűnik meg, inkább erősbül. Hogy ez így van, a közös történet tanúsítja oly tények nyilvánulásában, melyeket kétségbevonni, bizonyító erejöket tagadni nem lehet s értéküket kicsinyleni makacsság. Mindkettő királyt adott egymásnak, a kik megőrizték a nemzeti szabadságokat s az ország határait, s közülök nem egy úgy fordulván a had koczkája - csatatéren vérzett el hadaival együtt népéért s a hazáért. Mikor balsors érte egyiket: trónját vesztette el a király, vagy öröklési jogát a királyfi, a másik menhelyet adott nekik, védte a menekültekben az általuk képviselt nemzeti jogot. I. Endre és Béla, I. Géza és László trónkövetelő magyar királyi herczegek lengyel segélylyel, a királytól gyámolítva foglalták el őseik trónját. I. Zápolyay János királyt, midőn ellenfele országából kiszorította, Tarnowski János lengyel királyi főhadvezér két éven