Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

'2 94 VATLLKU ÖYÜLA. csak a kamienici, XIII. századbeli, nem épen classicus hiteid lengyel feljegyzések mondják, valamit bizonyítani logice nem lebet. Különben is Szent István megkeresztelésének históriája már meg van a Legenda maiorban, és nem esik a magyar vagy magyarországi Hartvik rovására. I Boleslo lengyel királyt, könyves Kálmán királyunk kortársa prágai Kozma is Meskónak nevezi; azt tehát Hartvikunk valami különös nagy hibájának nem tarthatjuk.1) Szintúgy — tehetjük hozzá — bár e helytt Karácsonyi e kifogással nem él — nem láthatunk hibát, lia Hartvik, ellentétben a Legenda maior-ral, Szent István megkoronázását nem »anno quinto«, hanem — atyja halála után — »anno quartora«, a negyedik évre teszi ; mert igaz ugyan, hogy Szent Istvánt 1001-ben koronázták meg, de azért az — a magyar királyi számítás szerint, mely nem a naptári évet magában (997, 998,999. 1000, 1001) hanem a valódi időt vette (997 —998-ig egy év 998—999 a második év sat.) szintén az 1001-ik esztendőre esik. Végre, mi a pannonhalmi monostor építésének idejét illeti, az már, mióta Karácsonyi úr a Szent István-féle alapító levél hitelét annyira megingatta, nem oly tiszta dolog, hogy annak megkezdését okvetlenül Gézának kellene tulajdonítanunk. Hisz Szent Imre legendája szerint is, Pannonhalma építését maga Szent István kezdte meg, s az oklevélnek ellenkező állítása most már — hála Karácsonyi úrnak ! — egy okkal több, hogy az egész oklevelet hamisnak tartsuk. Ezzel befejeztük azt, mit Karácsonyi úr ellenvetéseire Hartvik legendája ellen talán szükséges volt elmondanunk. Ez ellenvetésekben -— úgy látszik nekünk — nem volt semmi, a mi Hartvikra anachronismust, későbbi kort bizonyíthatott volna. Sőt — amint a szives olvasó talán meggyőződött — vannak okok, melyek egyenesen a XII. századra, sőt annak első felére utalnak. Ha ez áll, akkor önként megdűl mindaz, mit Karácsonyi úr, sok elmeéllel és fáradsággal, az első esztergomi érsekről Radia Anasztázról összehordott. Megdől mint megdőlt mind az, a pécsváradi alapító levél hiteles szövege következtében2) ') Mon. G. 88. IX. 56. 57. A kamienici Annalesekről : Zeissberg, Die polnische Geschichtsschreibung 37, 1. Ann. Kam. Bielowski II. 777. a) Mon. Vat. 1/4. 580.