Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

290 Fauler gyuIia. hogy az érsek. Érsek alatt pedig — minden epitheton nélkül — már csak Pannonhalma fekvésénél fogva is, mást, mint esztergomi érseket nem érthetünk. A hamisító tehát Sebestyént esztergomi érseknek képzelte, s annak képzelhették, tudhatták akkor általjában mások is, mert csak nem akarhatott szándékosan oly valami bakot lőni, hogy a koholást azonnal észrevegyék ? Sebestyén mint esztergomi érsek pedig, a Hartvik-legendára utal, a melyben egyedül fordul elő ; az tehát, hogy a pannonhalmi hamisító — valódi hagyomány vagy combinatio utján - őt említi, bizonyítéka lehet annak, mennyire ismerték, mily hitelesnek tartották a legendát már 1213-ban, akkor, mikor Kálmán berezeg még legfeljebb hatesztendős gyermek volt. Nehéz érteni, miért ne mondhatná magyar vagy magyarországi püspök, hogy az ország számtalan bölcset, tudóst táplál kebelében (35. 1.) ? Még nehezebb érteni Karácsonyi úr további okoskodását. Az egyház összes viszonyait a püspökségek betöltése körül a X. században nem lehet egy kalap, egy formula alá foglalni. Minő volt nálunk a gyakorlat ? nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy Bajorországban — annak példája hatott ránk sokban, ha nem mindenben — jobbára a király jelölte ki a püspököt, a papság és nép pedig a székesegyházban megválasztotta.1) Megérdemelte e ez a választás a canoni választás nevet ? az más kérdés, de választásnak tekinték. Ilyesmi történhetett nálunk is, sőt a legenda szavai : »canonica electione sublimavit« »kánoni választással felmagasztalta«, majdnem egyenesen az ilyenféle eljárásra mutat, a mennyiben canoni választást említ és mégis Istvánnak tulajdonítja a felmagasztalást. A kánoni választás felemlítésében tehát anachronismust nem láthatunk. Még kevésbbé szólnak könyves Kálmán kora ellen a kőrakások, melyeket a Szent István sírjához zarándokló betegek, mikor már az útban meggyógyultak, raktak. (37. 1.) Istvánt 1083-ban canonizálták. Hartvik vagy Arduin győri püspök ha ő volt az író — munkáját 1111-ig Írhatta, mert ekkor már György a győri püspök. Van tehát 28 évi időközünk, sőt — ha nem Arduin az iró — Kálmán halálaig még egy pár esztendő. Ez pedig elég idő, hogy ') Riezler G., v. Bayern I. 388,