Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

A hak'fVlK legendáról. 29J kőrakások »sokáig állhassanak«, »szétliányassanak« és az ember róluk, mint »voltról« emlékezhessék. (U. o.) A X püspökségből merített érv megint olyan petitio priucipii, mint feljebb a gyermektizedről szóló okoskodásról láttuk, A ki e tiz püspökséget elfogadja, mondhatja, Szent István alapította : Dunántúl : Győrt, Veszprémet, Pécset ; Dunáninnen : Esztergomot, Váczot, Kalocsát (azonos a bácsival). A tiszai részeken : Egert, Nagyváradot, Csanádot. A Meszesen túl Erdélyt. A két — lehet mondani — tót püspökséget : Nyitrát és Zágrábot, Szent László adta hozzá.1) Karácsonyi úr ugyan azt hiszi, hogy nem lehet és nem szabad többé kételkednünk abban, hogy a váradi püspökséget Szent László alapította (37. 1.): de mi azért mégis kételkedünk. A váradi statutum feljegyzése a XIV. század végén készült, majdnem szolgai utánzása a zágrábi hasonló feljegyzésnek és csak annyit mond, hogy Szent László először: Váradon káptalant alapított, azután azt püspöki egyházzá emelte. Ez épenséggel nem zárja ki azt, hogy Biharban már ne lett volna püspökség, és ez a püspök költözködött át Váradra Szent László idejében és tette az ottani társas-káptalant székes káptalanná. Hisz a váradi püspököt még III. Béla idejében is »bihari püspöknek« mondják. Hazai krónikáink, már Salamon idejében, habár nem is teljes szabatossággal talán, mert biharit kellene mondaniok, váradi püspököt említenek ; e részük pedig, a mint kimutatható, egykorú elemeket tartalmaznak.2) De még ennél is nyomósabb a megfontolás, hogy István — a mint látszik — püspökségei kihasításában tekintettel volt az ország fekvésére, annak magyar lakosságára. Nehéz tehát elképzelni, hogy a Tiszán túl közepére, e népes, magyar vidékre ő püspökséget ne rendelt ') Hz az a két püspökség, melynek alapítását Szent László legendája érinti. (Endlicher 239.1.) Karácsonyi a Kath. Szemle III. 89. s. kk. 11. iparkodik bebizonyítani, hogy a nyitrai püspökséget II. László alapította. Minden egyebet mellőzve, okoskodását megdönti az, hogy az alapjául szolgáló Cl). VII/2. 150 —154. 11. megjelent, oklevél eredetijében, mint Fejérpataky László barátomtól tudom, nem »serenissimi, hanem »sanctissimi regis Ladislai« áll. László azonban csak alapítványt tett a püspökségre, de fel nem állíthatta. A felállítás Kálmán alatt történt, s ez fejti meg, hogy Kálmán uralkodása elején, törvényében, Nyitra még mint nem püspöki székhely szerepel. •) Endlicher Mon. 245. Képeskr. C. 55 58. (Florianus, Font. Dom. II. 172 , 179.) Várad alapításáról Szent László által u. o. C. 64. 198. 1.