Századok – 1892
Az Emlékkönyv tartalma - Thaly Kálmán: II. Rákóczy Ferencz hamvai. 25
26 ' DR. KARÁCSONYI JÁNOS. viszont csalt annak elismerését kérjük, liogy a XIII. századból is származhatik. Hogy aztán valóban melyikből származik, azt nem a betűk alakjának ingatag, jobbra-balra csavarható érve határozza meg, hanem ama positiv érv, hogy Gyula-Fehérvárt a pesti codex is »Alba Transsilvana«-nak irja. ') Ez már beválik korhatározónak. Erdély jelölésére régi latin iróink két szót használtak : Ultrasilvaniát és Transilvaniát. Pray György és utána számosan azt vélték, hogy ezzel mindenkor fölváltva éltek a régiek. Az ezt védők közé beállott ujabban Pesty Frigyes is.2) Ez azonban (a mint Mátyás Flórián kimutatta) határozott tévedés. Helyesen másolt s hibátlan okleveleink a XII. században, sőt még a XIII. század elején is mindig Ultrasilvania-nak nevezik ez országrészt, Ultrasilvanusnak annak püspökét vagy vajdáját. Az összes erre vonatkozó adatokat mind fölsorolni annál is inkább fölösleges,3) mert a más véleményüek már csak egy oklevelet képesek felhozni állításuk támogatására. Ez pedig az erdélyi káptalan 1176-iki oklevele, a hol »Ecclesia Transsilvanensis« és »Vayvoda Transsilvanus« olvasható.4) Semmi sem könnyebb azonban, mint ezt az utolsó fegyvert kicsavarni a régi nézetet védők kezéből. Ezen oklevél ugyanis többször említi Miked (Mikud) bánt és ennek Szentmiklós nevű faluját, már pedig számos oklevél tanúsítja, hogy ugyanezen Miked bán 1275—1288 táján élt és Szentmiklós falut csak IV. Bélától kapta.B ) Világos tehát, hogy ezen oklevél keltezésében hiba van; egy százas szám kimaradt, s így lett a keltezés éve 1176 a helyes 1276 helyett.6) Mivel pedig a pesti kézirat, mint láttuk, szintén » Transsilvanus «-t ír »Ultrasilvanus« helyett, a XII. századból nem származik. E pesti codex más tekintetben is nagyon érdekli a Hartvik művét biráló történetírókat. Azon külömbségek ugyanis, a melyek e codex és Hartvik művének többi kéziratai közt megállapíthatók, egy magyar történettudósnak, Pauler Gyulának, alkalmat szolgáltattak a Hartvik-féle mű sajátságos védelmére.7) >) Mátyás Pl., Hist. Hung. Pontes Dom. I. k. 53. 1. -) Magyarország helynevei I. k. 308. 1. 3) Egy részét lásd Mátyás Pl.-nál Hist. Hung. P. D. I. 166. 1. *) Wenzel I. k. 73—74 11. 5) "Wenzel XII. 555. Knauz i. m. II. k. 53. Hazai okmánytár VI. 241. 1. st,b. Teutsch, Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. 6) A kérdéses oklevél korai keltezését már régebben és bővebben kimutattuk: négy fejezet az aradi prépostság cz. értekezésünkben. Emi. könyv a b.-pesti növ. p. 84. 1. ') Századok 1884. 740-749,11,