Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - MANGOLD LAJOS: Huber Alphons: Geschichte Österreichs. 252

252 történeti irodalom. 252 E szenvedélytől duzzadó kor nagy áramlatának minden valamire való termékéről külön szól Bodnár s könyvének e fejezetei egyaránt tanulságosak a szaktudósokra és műveltebb közönségre. A beható ismertetés kétségkivűl legjobban emeli könyvének becsét s az írót nemcsak gondolkodónak, de sok helyen gondos stilistának is mutatja. A fejezetek élén álló bevezető sorok élénk s vonzó, nem egyszer rikító színekkel rajzolják e kor féktelen szenvedélyeit s ha Bodnár módszere szigorúbb és jobban átgondolt volna, ha csoportosítani is úgy tudna, mint nagy vonásokkal vázolni, ha nem keresné a mindig új ösvényen való haladást felfogásban, Ítéletben és a művek sorrendjében : könyve bizonyosan maradandóbb hatást tehet vala az irodalomtörténetben. Számos jó tulajdonságai így is megérdemlik, hogy a munkát mennél hamarabb befejezve lássuk. DR. VÁCZY JÁNOS. Huber Alfons, Geschichte Österreichs. IV. kötet. Gotha, Perthes, 1892. 555 1. 11 Mark. E munkából, melynek megelőző köteteire a. »Századok« olvasói még emlékezni fognak, immár a IV. kötet is napvilágot látott. Ausztria és Magyarország történeti eseményei vannak benne elbeszélve, még pedig az 1526. évtől kezdve egészen Rudolf császár és király letételéig, helyesebben 1609-ig. A kötet nagyobb felét szerző Magyarország történetének szentelte, ebbeli eljárását azzal indokolván, hogy a XVI. században hazánk ellentállása a hódító törökkel szemben a legvitálisabb kérdések egyike vala. Ugyancsak az előszóban Bocskay István felkelésének horderejét is kellőképen hangsúlyozza, azt mondván, hogy az osztrák és cseh rendek és népek életében e felkelés idézte fel a döntő válságot, a miért is tollát a felkelés elbeszélése után letette. Mióta Ranke Bethlen Gábor uralmának fontosságáról oly határozottan nyilatkozott, senki hazai történetünknek az általános történelemre való befolyását és fontosságát oly nyíltsággal nem hangsúlyozta, mint Huber. A kötetnek bennünket közelebbről érdeklő részei a következők: A megnyitó VII. könyv 1. fejezete az 1526 — 1547-iki magyarországi eseményeket tartalmazza, míg a 2. fej. az osztrák és magyar protestantismus terjedését mondja el. A 3. fejezet kimagasló alakja Martinuzzi, a 4. fej. végén pedig Miksa király örökösödési ügyének rendezését olvassuk. Az 5. fej. Miksa jellemére és a protestáns valláshoz való viszonyára vet világot ; e fejezetet a különböző felekezeti »Hazugságok« gyűjtőinek figyelmébe ajánlom. A 6. fej. elmondja a török háborúk lefolyását