Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - I. közl. 23

24 ' DR. KARÁCSONYI JÁNOS. Bővebb irodalomtörténeti részletezéssel nem untatjuk olvasóinkat, hanem áttérünk az igazság megállapításához szükséges előzményekre : a kútföbirálatolcra. E tárgy nem azért lett vitássá, a ráadott feleletek nem azért hangzanak különbözőképen, mert nincsenek rá tanuk, nincsenek adatok, melyek ez ügyet érintik, hanem vitássá lett a tanuk vallomásainak bizonytalansága és ellenmondásai következtében. Már most valamint a jó birónak ilyen esetben nem az a kötelessége, hogy az ellentmondó vallomásokat újra meg újra összerakja, hanem az, hogy a tanuk szavahihetőségét megállapítsa, éppen úgy nekünk is : a tanuk, a kútforrások hitelességét kell előbb megállapítanunk. Addig sohasem teszünk egy lépést sem előre, míg a régi kútfők állításait mind vakon elhiszszük és azokat mind »ne bánts virágok«-nak tekintjük és míg a kútfőbirálat nehéz, de okvetlenül szükséges munkáját el nem végezzük. Az első magyar érsekek kérdésénél kétféle tanuilík vannak: aj oklevelek és b) irók. a) Az elsőfajta tanukhoz tartozik a frankfurti 1007-iki zsinatról szóló oklevél. Ennek előadását annyi egykorú iró támogatja, hogy hitelessége minden kétségen kívül van. Aztán ide tartozik Szent-István alapító levele a pécsváradi monostor számára. Ennek hitelességével »Szent-István oklevelei és a Szilveszter-bulla« cz. munkánkban oly bőven foglalkoztunk, mint a minő Szent-Istvánnak legterjedelmesebb és legtartalmasabb oklevelét méltán megillette. Végül a pannonhalmi kiváltság- (mások szerint alapítói) levél, de az utóirat nélkül, mert az utolsó 3 sor, mint idézett könyvünkben kimutattuk, csak 1137 után készült. b) A3 oklevél mellé négy iró sorakozik, mindegyik az első magyar érsekekről tevén bizonyságot és pedig : I. A bambergi székes-egyház fölszentelésének történetirója. Akkora hitelességet mindenesetre tulajdoníthatunk neki, mint egy mai hirlaptudósítónak. Mostani kézirata a XV. századból származik ugyan, de tekintve, hogy a nevek a régi írásmód szerint vannak irva, e másolatot megbízhatónak kell tartanunk. II. Arnold, Szent-Emmerám életirója. Azon helyen, a hol Magyarországról beszél, a szem- és fültanu beszél belőle, jólértesültségét, szavahihetőségét mindenkinek meg kell engednie. III. Hartvik, Szent-István királyunk életrajzának szerzője. Egész külön pontot szentel az első érsekek fölemlítésének, s ennél fogva a legtöbbet beszélő tanu. Szerfölött fontos azért, hogy lássuk, ki és minő hitelre méltó ? föl az azt védő írókkal együtt : a) Olasz volt-e Asztrik-Anasztáz ? b) Pannonhalmi vagy pécsváradi apát volt-e ? c) Esztergomi érsek vagy kalocsai püspök volt-e? A pannonhalmi Benedekrend névtára 1880. XX—XXI. 11.