Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

210 dr. karacsonyl jános. véllel. Midőn ez életirat a meseritzi monostor alapításáról beszél, a következő megjegyzést teszi: »Azoknak (a szerzeteseknek) kormányzására azon Asztrikot rendelé apátúl, a ki később sobottini érsekké szenteltetett föl.« (Qui postea archiepiscopus ad Sobottin consecratus est ) ') Itt először is megjegyezzük, hogy e szavakat: »archiepiscopus ad Sobottin consecratus est« helyesen csak így lehet lefordítani : »sobottini érsekké szenteltetett föl.« Du Cange szótárában, a régi római itinerariumokban számos példát találunk arra, hogy a latin az ily helyhatározó »ad« elöljáróval azt akarja jelezni, a mit mi a helynevekből képzett melléknevekkel fejezünk ki. Tehát Sobottin nem azt a helyet jelenti, a hol a fölszentelés történt, hanem a hol Asztrik érseki széke állott. S már most miféle érseki székhelyet jelent ez a Sobottin ? Az érsekségeket a kath. egyház nem szokta oly hirtelen és könynyelműen alapítgatni, hogy egy pár év alatt híre-hamva vesszen. Több ideig fenn kellett ennek a Sobottin helynév alatt rejtőzőnek is állnia. És így nem valami új, sohasem hallott és egy pár év múlva örökre elpusztult érsekséget jelent, hanem elferdíti egy azon században létező érsekség nevét (valamint a meseritzi monostor nevét is mestrf-re ferdítette.) Ezt az elferdített helynevet nem nehéz kitalálni. A XII. század Írásmódjában a t és c betűk teljesen egyformák; s azért a Sobottint teljes joggal olvashatjuk Soboccin-nak is. Az akkor létező érsekségek közül ehhez csak kettő hasonlít, a Coloniensis (Köln) és a Colociensis (Kalocsa). Az első nem lehet, mert ismerjük a kölni érsekek teljes névsorát, ám azok közt Asztrik nem fordul elő. Hogy tehát a másodikat jelenti, azt annál nagyobb joggal állíthatjuk, mert Widricus apát 1050-ben Kalocsát Colocin-nak irja,2) ez pedig a Pjissio Sancti Adalberti írójának Soboccin alakjával nemcsak a magánhangzókra, hanem az utolsó szótagra nézve is megegyezik. A két tanúnak egyezése, kivált az oklevélnek döntő bizonysága eloszlat minden kétséget és hosszas kutatásainknak eredményeid kimondhatjuk, hogy az esztergomi első érsek volt Radla-Anasztáz, (Szent-Adalbert iskolatársa, majd 996-ban pannonhalmi apát) és az első kalocsai érsek volt Asztrik (Szent-Adalbert tanítványa, 996-ban meseritzi, 998-ban pécsváradi apát). Semmiféle megbízhatlan, semmiféle késő korbeli tanút nem kérdezünk, csak az egykorúak, szemtanuk bizonyságain haladtunk és oly biztos, oly világos útbaigazítást nyertünk, hogy azon csodálkozhatnánk, mikép nem találták fel iróink az ilyen egy') Bielovszky, Monum. Polon. I. 154. 1. ») Pertz S. 8. 509. 1.