Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Szilágyi Sándor: titkári jelentése. 11

14 BART A LUS ISTVÁN. nyát és pásztorbotot polgári jelvényekkel cserélte fel. Arra sem felelhetünk : vájjon melyik században történt, s milyen volt ez alakulás? De igen valószínű, hogy míg a lengyelek, illetőleg a a lantvirtuózok a XVI—XYII. század folytán bevezették Európa szalonaiba, addig másfelől Kolomea vidékén eredeti minőségében is megmaradt. Azon kívül, hogy ezen föltevésre feljogosít a dolog természete, a jelen század elejéről egy gyűjtemény is e mellett tanúskodik. Ez a lengyel gyűjtemény kolomyjkákat is tartalmaz, még pedig zongorakiséretével jól visszaadva a duda szerepét. A dallamok annyira egyszerűek, s folytonosan az alaphang területén mozogván, sőt záradékaikban olykor az uralgó indoklását is nélkülözvén, oly egyhangúak ; bővített negyed lépcsőjükkel, melyek Liszt szerint a magyar zene fő jellegéhez tartoznak, oly siralmasok ; nyomott hangulatukban a duzzogó duda nye pozwolyim-ja által lelánczolt öröm oly vad és baljóslatű, hogy tekintve mindezeket, bizton bemutathatom, ha nem is az ős huczuk, de a Kolomea vidéki ruthének ősi táncza jellegzésére. A lengyel choreák arisztokrata gőggel nézhetik le.ezt a rokonságot, de a nélkül, hogy megtagadhatnák azt, a mi részint rhythmusukban, részint a jól kimért lépések daczosságában s a végzáradékokban nyilvánul. Siralmas középzáradékával, melyet csakis itt a bővített negyedlépcső tesz azzá, a nemes chorea nem tudott megbarátkozni. így a magyar palotás sem, mindamellett, liogy a nevezett lépcső a záradékok kivételével a magyar zenében is meghonosult. Magyarországon a kalamájka egykor úr és nép közt egyiránt kedvelt vendég volt. Ugy látszik, huczuj tánczosok hozták divatba, miről nyelvünkben ez a ma is közhasználatú szó, uczu neki, uczu rajta, elég bőven tanúskodik ; de a népdalokban is él, péld., » Uczu bizony meyérett a meggy « a székelyeknél : » Uczu bizony gyócs ingösern«. Mindezeket főleg tánczolás közben biztatásul, fölhivásul szokták használni. Geleji Katona Öreg Gradualja értesít a duda egykori közkedvességéről. Cserei Mihály pedig így szól Apor Péter »Metamorphosis Transilvaniae« czímű munkájához írt jegyzetei közt : »Láttam, mikor a fejedelem tánczolt a fejedelemasszonnyal ; az urak addig mind felállottak, s