Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Szilágyi Sándor: titkári jelentése. 11

A MAGYAR PALOTÁS ZENF. EREDETE. 15 valamikor arrafelé fordult a fejedelem, az urak mind fejet hajtottak. Igen kedves muzsikája volt a duda ; magyar módon, szép csendesen tánczolt ; alig láthatta valaki, a lábait mint emeli fel a tánczban.« Cserei kiegészítéséül bizton állíthatjuk, hogy ez a táncz kalamájka volt, mert a dudának legtermészetesebb, legkedvesebb gyermeke a kalamájka. Még csak egy szót. Eddig azt hittük, hogy ez a zene oláh eredetű ; most azonban meggyőződhetünk arról, hogy az oláh zene innen veszi eredetét. A villanella. Mint népdal a dalnak és táncznak legegyszerűbb neme. Villanella alatt szoros értelemben olasz népdalokat kell értenünk. Mint fentebb már érintettem, a középkor folytán fejlésnek indult ellenpontos tudománynak, s általjában a zene rendszerének bevégzetlensége elég dolgot adott az egyház szolgálatában élő inkább zenetudósoknak, mint zeneköltőknek, kik végre is csak olyan eredményre jutottak, mely inkább számtani számítás, mint költés szüleménye. Ezek után önként következett, hogy a XVI. század folytán már szabadabban lélekző elméletiek figyelmét magára vonta az olasz nép egyszerű, művészietlen, de hangzatos, üde dallam-költészete. A természet ezen vad flórája semmit sem köszönhetett a középkori zárdák kertészeinek, sőt ezek — a mennyire hatalmukban volt, s pedig elég hatalmasok voltak — kegyességből a világi növényeket kigyomlálták. Másfelől az is igaz, hogy a villanella nem fejlődhetett volna művészetté, ha a zenetudósok elméletével nem párosul. A közeledés, az egyesülés — melyet házasulandókéhoz hasonlíthatunk — Olaszországban történt, még pedig oly hévvel, oly korlátlanul, hogy a villanellák a mise-énekekben is botrányos hódításokat kezdtek tenni, mi aztán elég dolgot adott a trienti zsinatnak. Ez által az olasz népköltészet éppen oly nemzeti művészetté fejlődött, mint akár a könnyűvérű franczia, akár a mélységes német. Ezek mindenikének van bizonyos előnye a másik