Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - I. közl. 145

148 TÓKTJsNKTi IRODALOM. az orosz memoire irodalom a múltnak egész nagy galleriájává alakul át. Politikai vagy társadalmi sötét drámákat ábrázoló históriai festmények mellett, a régi jó idők : érdekes »babuská«-k yagy nagybácsik stb. arczképeiben gyönyörködhetünk. Megkapóactusok illusztrálják nagy emberek nehéz küzdelmeit, míg szemben velők hű »plein-air«-ek örökítik meg a hivatalnokok lopásait és önkénykedéseit, szinpadi intrigákat, lakájszellemek aljasságait stb. s végül pompás humorú zsánerképek : a ministeri pálya töviseiről, diák stiklikről, tábornoki » orrok «-r ól, a censura kijátszásáról stb. stb. zárják be a sorozatot. S ezek a dolgok mind, a legszigorúbb censura mellett is napvilágot látnak. Mert minden absolutismus kifogyhatatlan lévén az ő szeszélyeibeu, Oroszországban is »semmmi sem állandó, csak az állliatatlanság.« ') - a censorok pedig csak azokat védelmezik, a kik éppen ma vannak a hatalom birtokában. A tegnap elveivel, nagyságaival szemben már senki sem türtőzteti magát. Mindenki elmondja a mit tud, de a moralizálástól ösztönszerű tárgyilagosságuk mégis megóvja őket. Arra törekszenek, hogy adataik igazak s mentül találóbbak legyenek — az Ítéletet az olvasóra bízzák. Munkájok tehát művészi szempontból : regény, adataira nézve történetírás. Alig tudjuk e két elemet megkülönböztetni, annyira felolvadnak azok egymásban, s egyik se szolgál a másiknak hátrányára. Ez teszi becsessé memoire-jaikat a tudomány szempontjából is, s magyarázatul szolgál nagy elterjedésüknek s a közkedveltségnek, melylyel azok Oroszországban mindenki részéről találkoznak. A rendkívül elterjedt napi sajtón kívül, minden történeti vagy általános érdekű folyóirat, milyenek péld.,. hogy csak a legkiválóbbakat említsük, a »Ruszkij Vjesztnyik« és a »Vjesztnyik Jevropy« állandóan telve vannak ilyen emlékiratokkal. Annyira napi szükségletté vált e zsáner, hogy például az »Isztoricseszkij Vjesztnyik« czímű előkelő történelmi folyóirat sokszor eredeti emlékiratok helyett történeti regényeket is közöl, a melyek azonban érdekes voltuk daczára sem rínak ki a többi komoly tört. tanulmányok közül. Rajtok kívül, 1870 óta egy külön havi folyóirat is létezik: a »Ruszkája Sztarina«, mely kizárólag a memoireirodalomnak van szentelve.2) Itt találjuk meg Oroszország legérdekesebb történetét a legkülönfélébb szempontból, a legilletékesebb emberek önéletírásaiban. Természetesen ezek leginkább ') Az orosz viszonyokat ,iól ismerő De Maistre gróf irta e szavakat egy orosz barátjának : »Tout change chez vous, les lois comme les rubans, les opinions comme les gilets, les systèmes de tout genre comme les modes ; rien n'est constant que l'inconstance.« ') Kiadója tavaly azt jelentette, hogy e memoire-okból 12 évfolyamra terjedő készlettel rendelkezik előre !