Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - II. közl. 131

KIIv VOLTAK AZ ELSŐ ÉRSEKEK? MÁSODIK KÖZLEMÉNY. A kath. egyházjog minden kézikönyvében előfordul, hogy u szenttéavattatást 111. Sándor pápa (1159 -1181.) tartotta fönn az apostoli szentszéknek. Azelőtt két módja volt a szentté.avattatásnak : az egyszerű (vagy népies) és az iinnepies. Az egyszerű abból állott, hogy azon ország püspökei összejöttek, három napi böjt után a hívőkkel együtt a szentnek rendesen az alsó templomban lévő sírjához járultak, s ha ott valamely beteg meggyógyult vagy más olyan jel történt, melyből megismerhették az ott nyugalomra tett ember szentségét, a sirt felnyitották s az ereklyéket a felső templomba vitték s ott egy előre elkészített oltár alá helyezték. Az ünnepies szenttéavattatás hosszabb időt követelt, Először a római pápát kellett fölkérni, ez aztán zsinatot hívott össze. A zsinaton a szentnek életrajzát fölolvasták, a sírjánál történt csodákat megvizsgálták, és midőn ez megvolt, csak akkor következett a szent ereklyéinek máshová való átvitele. Mind a kettőre már ezelőtt elég bizonyítékot sorolt föl Mátyás Flórián *) s utána e sorok írója.2) Azért a bizonyítást talán el is hagyhatnók. De vannak dolgok, melyeket untalan -emlegetni kell, mert különben nem birják a régi. megevesedett nézeteket kiirtani. Az egyszerű szenttéavattatásra és annak szertartásaira nézve két esetnek egykorú szerzőktől való leírását mutathatjuk föl. Szent-Magnus áthelyezésének (Translatio) írója mondja: 845-ben Lanto augsburgi püspök sok papot egybehíván egyházmegyéjéből (ex parochia sua) három napi böjtöt hirdetett. Majd később a sirhoz mentek és ott a püspök sokáig imádkozott, aztán ásni kezdett és megtalálta a koporsót, abban pedig Szt.-Magnus j) Hist. Hung. Fontes Dom. 1. 215 — IS. 11. 2) Szt.-Gellért csanádi püspök élete. 1887. 297. I. 9*