Századok – 1892

Értekezések - SZENTKLÁRAY JENŐ: Közállapotok Csanádvármegyében a török uralom után. 107

a török uralom utan. 119 Midőn Nádasdy László 1730-ban Győrött elhalálozott, az utódjává kinevezett Falkenstein Albert bárónak újból folyamodnia kellett Makónak haszonélvezeti átengedéseért, valamint a többi járandóságoknak is a kinevezés napjától számítandó utalványozásáért. Ezt megadja neki a király 1731. évi jan. 1-én kelt s az udvari kamarához intézett leiratával »ob dessen habenden sonderbaren Yerdienstlichkeit erwähntes Districts der Marosch gelegene Fiscalisch Oppidum Makó, sambt dessen Appertinentiis, soviel nemlichen allein die davon abfallende Terrestral-Proventus anbelangt, und wie es der verstorbene Bischoff Nádasdy in Genuss gehabt, mit Ihme gleichfalls nun insolang, als besagter Baron von Falkenstein dieses Csanader Bisthums fungiren wird, et citra consequentiam ad successores, ad possidendum et fruendum.« ') Hasonló minőségben és föltételek mellett adatik át Makó az 1739-ben kinevezett Stanislavich Miklós csanádi püspöknek »nicht zwar als ein Appertinens ad Episcopatum, sondern gleichfalls ex gratia speciali ad dies vitae, und ohne weiterer Extension auf dessen künftige Successores.« 2) A makai uradalomban, melyhez nevezett Stanislavich kérelmére még néhány kamarai puszta is csatoltatott, csak Mária Terézia állandósítá 1743-ban és most már véglegesen a csanádi püspökséget, melybe az magát azonnal, a honi törvények értelmében, szokásos ünnepélyességgel be is igtattatta.8) Két ok szolgált rá arra, hogy ez megtörténhetett : 1. a vármegyei életnek vjjá föllendülése Csanádban; 2. a marosvidék népességi és társadalmi közállapotainak lényeges átalakulása. Tudvalevő dolog, hogy a fennebb említett országos bizottság, melyet III. Károly az 1715. évi törvények értelmében a visszakapcsolandó megyék határainak megjelölésére kinevezni igért, az ő életében soha sem jött létre. Az 1722-ik évi országgyűlésen, melyen Nádasdy László csanádi püspök is jelen volt és szerepelt, újból megsürgették a rendek a visszaszerzett vármegyék és kerületeknek az országba visszakebeleztetését s a kamarai és hadi helyeknek törvényes megyei kormány alá helyezését, mivel Magyarország feloszthatla.n állam és részei egymástól elválaszthatatlanok. A rendek oly rendíthetlenek voltak e követelésökben, miszerint kijelentették, hogy mindaddig, míg erre királyi resolutio nem érkezik, semmiféle más tárgyalásba nem bocsátkoznak. De ekkor, a királyi biztosok részéről támasztott egyéb nehézségek mellett, a hadi kincstár gördíté a nemzet ') Bécsi udv. kamarai Itár. id. h. Ugyanott Károly király leirata 1732. febr. 18-áról az Universal Bankalitáshoz. !) U. o. Károly király 1740. április 22-én a magyar Bankalitáshoz. 3) Oltványi P. irt. m. 35. 1.