Századok – 1892

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások a pápai levéltárakban. - I. közl. 97

a pápai levéltárakban. 103 legalább jóakaró semlegességét igyekezett magának biztosítani. Evégből - mint a pápai regestákból látjuk, — Peruzzi Simon vezérlete alatt követséget küldött Lajos udvarához. XI. Gergely pápa ellenben azon volt, hogy a királyt a közbenjáró szerepének elvállalására birja, s ezen feladattal Vilmos sienai püspököt küldötte hozzá. Érdekes, hogy a florenczi követség vezérének megnyerésére is tett kísérletet. Nemcsak a nuntius és a magyar király által kivánt rá hatni ; hanem egyenesen hozzá fordult. Levelében az akkor erőteljesen nyilatkozó olasz nemzeti aspiratiók iránti rokonszenvének is kifejezést adott. »Távol áll tőlünk a szándék - ugy mond - szolgaságra juttatni a florenczieket. Isten a tanúbizonyságunk, hogy Olaszország összes népei szabadságának biztosítása hő vágyunk tárgyát képezi.« Ezen tárgyalások nem vezettek eredményre. Florencz az egyházi államban nvilt lázadást idézett elő. Lajos király semleges állást foglalt el. A pápa azt, hogy Lajos a szent-széktől válságos helyzetében segítségét megvonta, annak a körülménynek tulajdonítá, hogy a király igényeit a kegy ú ri jogok tárgyában nem elégíté ki. Ismeretes, hogy a XIAr

. század elején a pápáknak sikerült a világegyház egész területén létező összes egyházi javadalmak betöltését saját kezökben összpontosítani, és mind a világi fejedelmek kegyúri jogait, mind az egyházi testületek választási szabadságát hatályon kivül helyezni. Magyarország sem képezett e tekintetben kivételt. És ezen helyzetben Róbert Károly király egészen megnyugodott.2

) Nem úgy fia Lajos, a ki már megkisérlé a magyar korona kegyuri jogait visszahódítani. Theiner közölte XI. Gergely pápának 1374. január 8-án az esztergomi és kalocsai érsekekhez intézett fontos levelét, melyben őket utasítja, hogy jogtudósok közreműködésével is a királynak magyarázzák meg, hogy őt az egyházi javadalmak adományozásának joga nem illeti meg, minélfogva néki a kánonok ren') »Profecto servitutem eorum non querimus, sed teste Deo potius ad libertatém eorum et totíus Italie populi ferventibus desideriis aspiramus.« Az 1375. deczember 23-ikán kelt levelek a 269-ik számú regesta-kötetben. 2) Erről tüzetesebben szólottam a Vatikáni Okirattár I. sorozata III. kötetének bevezetésében.