Századok – 1891

Értekezések - JANKÓ JÁNOS: A Gróf Benyovszky-irodalom anyagáról - II. és bef. közl. 797

802 a gróf ben yoyszky-irod alom összedől, Madagaszkar fogja vezetni azt, s megindult Benyovszky ellen az alattomos aknamunka, mely a francziaországi trónváltozással kapcsolatos hivatali változások által czélját is érte. Benyovszky sejté, hogy mily veszedelem fenyegette őt ; ő okos ember volt s eredményeit, sikereit nem akarta odadobni az ármánykodás áldozatául. Joga volt erre, hiszen a siker egészen az ő sikere volt, mert három év óta segélyben nem részesült. Megvárta a kormánybiztosok látogatását, azoknak beszámolt, s mikor azok nagy sebbel lobbal, félve az égalj veszedelmeitől, visszasiettek Francziaországba, népéhez fordult, mely annyira szerette őt, hogy ampanszakabénak, főnökök főnökének, Madagaszkar urának, királyának választotta meg. Hogy ez Benyovszky részéről kizárólag sikereinek biztosítása volt, s hogy ő ezt azért tette, hogy a franczia kormány változással hatalomhoz jutott új kör ellenében is megállhassa helyét, bizonyítja az, hogy e megválasztását Benyovszky a Protocolle-ból kihagyta, elhallgatta, és azt a franczia kormánynak Madagaszkarra való igényeivel együtt csak akkor jelentette be, mikor a kormánynyal való alkudozásai sikerre nem vezettek. Francziaország ebben jogsértést látott, de bizott abban, hogy Benyovszky a maga jogait nem fogja érvényesíthetni. Érthető az is, hogy e szerződésekről, feltételekről az angol kiadás hallgat. Benyovszky a francziákkal folytatott alkudozás eredménytelensége után minden áron angol támogatást akart, ámde emlékiratai tele voltak szerződésekkel és eskükkel, melyek minden jogot Francziaországra ruháztak. Az igaz, hogy azóta Benyovszky királya lett a madagaszkari népnek, s minthogy Francziaország őt csak alattvalónak és nem szövetségesnek kivánta, kilépve a franczia szolgálatból, az egyes főnökök szerződéseit és esküit csakis önmagával szemben tartotta kötelezőknek. De már két olyan telivér angol, mint Magellán és Nicholson, ez Emlékiratok közrebocsátásával épen nem akartak oly alapot teremteni, mely a mindig éhes angol gyarmatpolitikának megtiltja, hogy Madagaszkarra számítson, s így egyszerűen törültek és változtattak mindent, ami Francziaországnak jogot ad Madagaszkaron egyébre, mint néhány kereskedőház megalapítására ; következésképen Benyovszkynak egészen más czélt is tulajdonítottak s közelfekvő okokból kiküszöböltek a könyvből mindent, ami Benyovszky valódi feladatát elárulhatta volna. Es ha Benyovszky valódi feladata az volt, hogy Madagaszkart, amennyire lehet, békés uton a franczia korona uralma alá hajtsa (amit a franczia kormány csak titkos útasításban adhatott neki, mert ha ez nyilt megbízás alakjában történik, egy ellenséges angol actiót eredményezhetett volna), ez esetben Benyovszky