Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb külföldi művek ismertetése - Jaré műve Colorni Ábrahámról 775

TA nez A. 7 t 5 — ABRAMO COLORNI életére új adatokat gyűjtött s külön füzetben is kiadta Jaré G. a ferrarai történelmi társulat tagja, mely azért is erdekei bennünket közelebbről, mert ezen Colorni Ábrahám Estei II. Alfous mérnöke volt s kora egyik legjelesebb mathematikusa és ki különösen új puska, ágyúnemek feltalálása által lett hiressé és ez okból igen sok fejedelmi udvarban megfordult. 15 79-ben került a ferrarai udvarba, hol bűvészkedett is s egyik nevezetes ténye volt, hogy bármily fogságból emberi segély nélkül kiszabadította magát. Ez által magára vonta II. Rudolf császár ügyeimét is, kinek testvére Miksa a szerencsétlen veluni csata után Lengyelországban 1588-ban Zsigmond fogságába esett, Rudolf meghívta Colornit, a ki is 1588. áprilisban útra is kel s annyira megnyerte titkos -művészetével Rudolf kegyét, hogy 8 évig tartottamagánál. 159tí-ban máikét fejedelem is hivja magához, Würtemberg herczege Frigyes és Báthory Zsigmond, azonban Zsigmond felszólítása, illetve kérelme a ferrarai herczeghez Colorni bozzáküldéséért későn jött, mert ő már akkorra Württembergbe való menetelre kapott engedélyt fejedelmi urától, kinek zsoldját folytonosan húzta. így ő Stuttgartba ment s további élete folyása nem érdekel bennünket. Meghalt 1599-ben. — Báthory Zsigmondnak egy levele is van közölve az okmánytárban 159 7. jun. 22-iki kelettel, melyet a fejedelem Ricci Markantonio-hoz, a ferrarai követhez a császári udvarnál, intézett s melyben írja, hogy megkapta a választ Colorni Ábrahám ügyében, kit a ferrarai herczegtől kért magához és kéri, hogy fejezze ki a herczeg előtt sajnálatát, ha háborgatta, annyival inkább, ha mások is kérték őt erre (t, i. a würtembergi). Biztosítja a herczeget, hogy csak az ő kényelmét tartja szeme előtt és ha az az ember (t. i. Colorni) szolgál, nem érzi magát annyira boldognak, mint az által, hogy ő magassága használja. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — Az ATHENAEUM KÉZI LEXIKONA. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Ily ezimmel indult meg a mult hó közepén egy negyven füzetre tervezett encziklopédikus vállalat, melynek czimében is kifejezett czélja két kötetnyi terjedelemben az emberi tudományok és ismeretek összes ágait felölelő kézikönyvet adni az olvasó közönség kezébe. A mi újabb lexikális irodalmunk fölöttébb szegény ; a Szent-István Társulat nagy encziklopediája, a mily nagy arányokban lön tervezve, ép oly hamar összezsugorodott, úgy, hogy míg az abéczé első két betűje öt vaskos negyedrétü kötetre terjedt, az utolsó öt betűnek már csak igen szerény terjedelmű vékony füzettel kellett megelégedni. Bírjuk ezeukivűl a Somogyi-Rautmann-féle lexikont, mely azonban ugy tervezetére mint alaposságra nézve alig éri utói a század első felének hasonnemü kiadványait. Kézi lexikonnak pedig mostanig teljesen