Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Szederkényi Nándor „Hevesvármegye tört.” 776

776 TARCZA. híjával voltunk, s a nagy közönség, melynél a nagy magyar lexikonok, sem voltak egyáltalában képesek kiszorítni a német Mayert és Brockhaust, a kis terjedelmű,, de épen azért még népszerűbb lexikális kézikönyvek tekintetében teljesen reá volt utalva a külföld, első sorban Németország termékeire. Pedig ezek a német lexikonok német közönségnek vannak szánva, jobbára német vonatkozású anyaggal, a magyar érdekűek teljes mellőzésével ; a német szellemet és felfogást terjesztik azok ; s a magyar közönség, mely reájuk volt szorulva, általuk német tölcséren jutott általános ismereteihez, s megszokta német szemüvegen át tekinteni az egész nagy világot. Kétségkívül örvendetes esemény tehát, és számot tesz irodalmunkban, hogy az Athenaeum e hiány pótlására vállalkozik, megindítva Kézi Lexikonát, melyben a tudományok összes ágaiból mindaz, a mi a, nagy közönséget általános, első sorban pedig magyar szempontból érdekli, rövid, de alapos czikkekben lesz egybefoglalva. A vállalatot szakférfiak közreműködésével kiváló történettudósunk Acsády Ignácz, a M. Tud. Akadémia lev. tagia szerkeszti, kinek neve maga teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a munka teljesen magyar szellemben tartva hü képét fogja adni hazai viszonyainknak s közállapotainknak. De kezeskedik egyúttal a felől is, a mi reánk nézve különös jelentőséggel bír, hogy a Kézi Lexikonban a hazai történettudomány s annak egyes ágai, mint általában a humanisztikus tudományágak, az őket megillető helyet fogják elfoglalni. Erről az első fűzet is meggyőzhet mindenkit, mely három ivnyi terjedelemben az A betű első felét tárgyalja s három fényes kiállítású mümelléklettel van ellátva. A további füzetek, hasonló terjedelemben, két hetenként fognak megjelenni; az egyes füzetek ára 30 kr, oly csekélység, hogy a vállalat megszerzésénél a pénzkérdés alig jöhet szóba. — HEVES VÁRMEGYE Történetéből immár a III-ik kötet jelent meg Szederkényi Nándor tollából. Ezen kötet Eger vára elestével kezdődik s tart annak visszevételéig. Négy részben tárgyalja e kilenezvenegy év vál tozatos történetét, még pedig az első részben a megye köztörténetét, a másodikban az ez idő alatti törökvilágot, a harmadikban a megye közigazgatási, törvénykezési, városi és községi beléletét, a negyedik részben pedig a megye adóbeli és egyéb szolgáltatásait, ipar, gazdasági, társadalmi, népesedési és közművelődési viszonyát ecseteli és tárja szemünk elé. A kötethez igen becses okmánytár 23 darabbal van csatolva, melyben az 1635, 1647, 1675 és 1686-iki megyei dicalis és más eonscriptiók vannak felvéve, melyek hü képét nyújtják a megye akkori birtokviszonyainak. Megvan benne egy 1660-iki árszabás is, mely szintén fontos. A kötetet elég terjedelmes és jól használható index zárja be. A nagy tanulmánynyal s levéltári kutatások alapján írt munkát, mely ép a szövegben is előfordulósok becses okmány által a megye történetére forrásmunka gyanánt szolgál s mely élénken tárja elénk egy, a török által ugyan elnyomott s elfoglalva tartott, de azért magát mindig magyarnak érző s Magyarországnak isadózó megye beléletét, melegen ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe.