Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: A cziszterczi apátságok története. (Irta Békeffy Remig ism.) 663

TÖRTÉNETI ITtODALOM. 672 Függelékül £i pilisi apátoknak csaknem teljes, a névszerint ismert,rendtagoknak pedig gyér sorozatával találkozunk. És ennyi, azaz 187 lap Békefi művének dei'ekas része, a pilisi apátságnak 1184-től 1541-ig terjedő története szoros értelemben. E második részhez csatlakozik az Oklevéltár, melynek 164 száma van. Az első 1098-ban, az utósó 1765. februárius 22-én kelt. Szerző műve e részébe, minden levelet, mely az apátságra vonatkozik, kiadottakat és eddig kiadatlanokat fölvett, a miért a gyűjteményt jogosan a pilisi apátság oklevéltárának nevezhetjük. A kiadottaknak ugyancsak rubrumaival találkozunk és ilyen hetvenhét van, míg az eddig ismeretlenek száma nyolczvanhét. Yan közöttök hét árpád-kori, huszonhat a XIV. századból való, melyeknek a magyar köztörténet búvára is hasznát veendi ; a többi pedig újabb. A mű I. bevezető részében a rend keletkezését és fejlődését tárgyalja a szerző azon pontig, midőn az hazánk határait átlépi ; aztán a szerzetesi belső életet, mint az a középkorban kifejlett, vázolja. Minthogy ezen bevezetés nélkül az egész mű nehezen volna megérthető, széles vonásokban nagyolja a korviszonyokat, a benczés kolostorok állapotát, melyek reformot igényeltek és egy szigorúbb rend születését indokolták. Élénken festi, mint válik ki a colani remeték közül Róbert, a reformált benczések apátja, a czisztercziták alapítója és Molosme-be, majd Cisterciumba, (Citeaux), melytől a reformált benczések nevöket kölcsönözték. (1098.) — De az új szerzetes családot, melynek a kor laza szelleme nem kedvezett, a kihalás veszélye fenyegette, mígnem szent Bernát és harmincz általa toborzott társa, a rendbe lépvén, ennek új lendületet adott. Szent Bernát aztán apátja, főoszlopa és terjesztője lett szerzetének, mely mintegy ellensúlyául a monostorokban elhatalmasodott német, önző és destruktiv szellemnek, csakhamar, még a szent életében, utat talált Magyarországba. Művét ezért szenteli szerző Bernát emlékének a szent születése nyolezszázados évfordúlójára. Helyes érzékkel cselekedte szerző, midőn hazai apátságaink életének leirása előtt, a cziszterczita rend belső szervezetét, összes intézményeit adja elő, hogy igyen a magyar cziszterczita monostorokat a rend egészébe, kellő helyökre beállíthassa. Amiért a szerzetesek ruházatáról és napi rendjéről oly részletes és vonzó leírást kapunk, mely szinte visszahelyez bennünket a középkorba s annak megértését nagyban elősegíti. Követi ezen fölöttébb érdekes szakaszokat a kolostori hivatalok : apát, perjel, ujonezmester, sekrestyés, énekmester, betegápoló, gazda, asztalnok, vendéglős, kapus sat. munkakörének igen tanulságos leirása.