Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

CS0NGRÁ1 »VÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. 661 tására, még pedig oly fenyegetéssel, hogy ha a végrehajtás nem teljesítéséből kára lenne a kincstárnak, azt a főispán fizesse. Csongrádvármegye ekkori állapotáról és különösen főispánjairól kevés adat áll rendelkezésünkre. Annyit tudunk, hogy 1498-ban, mikor II. Ulászló király az ország katonai szervezetét körülirta, és mikor ebből kifolyólag az országgyűlés (16. t. cz.) az alsó részek hadkötelezettségét meghatározta, akkor az alsó részek megyéi között Csongrádvármegye is előfordul. Ezen időszakban egész a mohácsi vészig csak egy csongrádmegyei főispánnak a nevét ismerjük, — s ez 7lantsai András, aki itt az alföldön tekintélyes birtokos volt, s aki a nevezetes 1505-ki országgyűlésen mint e vármegye főispánja vett részt. Lehoczky szerint már 1502-ben lett volna főispán, ami valószínűvé teszi, hogy Ulászló király talán mindjárt a magyar trón elfoglalása után nevezte ki Csongrád főispánjává. Biztos adatunk azonban erre vonatkozólag nincs. Érdekes a békésmegyei levéltárban őrzött néhány müncheni okmány, melyekből megtudjuk, hogy »Banchai Litteratus András« Békésvármegyében zálogjogú birtokos volt. Mint ilyen, Békés vára miatt, pörbe keveredett Corvin Jánossal, aki mint gyulai földesúr és békési főispán igényt tartott Békés várára, habár az — úgy látszik — Bancsai Andrásnak tényleges birtokában volt. Egy 1502-ben kelt oklevél szerint, mely Vingárti Geréb Péter nádor által adatott ki, Banchai Litteratus András csongrádi főispán fölmenti Corvin Jánost a Békés vára és városa ügyében elvállalt kötelezettsége alól, mivel a zálogösszeget a király kifizette neki. Bancsai előnevét egy hasonnevű bácsmegyei községtől nyerte, mely családi birtoka volt. Annyi bizonyos, hogy már a XIII-ik században említtetik egy Beke nevű nemes, »Beke filius Comitis Dionisii, filii Beke de Bancha de Comitatu Bachiensi«, — és egy Tamás »filius Petri de genere Bancha.« A XlV-ik század elején már gyakrabban fordul elő Banchai István, aki mint »homo regius« szerepelt birtokátadásoknál és határjárásoknál. Nem szenved tehát kétséget, hogy a Bancsa-család előkelő szerepet vitt Bácsmegyében. Hogy mikor és mi módon jutott Csongrádba, azt csak gyanítani lehet. A XIV-ik század végén Garai Miklós nádor fiai Miklós és János kapják Banchát és más bácsmegyei birtokokat. Ugyanekkor rendezték a Garaiak csongrádmegyei birtokaikat is Dorosma körűi. Későbben a Hunyadiak birtokába jutott Bancha, melyet Mátyás király Szt.-Lőrinczczel együtt Sulyok Györgynek adott át, s amely átadásnál, mint szomszédok Bancsai László és SZÁZADOK. 1891. VIII. FÜZET. 40