Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

fif>2 ZSILINSZKY MIHÁLY. f'SONGRÁ DVÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. Sebestyén is megjelentek. 1470-ben Garai Jób Széchy Miklóssal Bancha, "Martalyos, Acsa és Szt.-Miklós birtokára nézve osztályra lépett. Ugyanekkor osztattak fel a csongrádi biktokaik is: Dorosma, Szt.-Mihály és Bánfalva. Nem lehetetlen, hogy a fentebb említett Bancsai Literátus András a Garai-családdal rokonságban állott, s e réven lett Csongrádvármegyében birtokos. Ezt egy 1555-dik évi okmány alapján lehet gyanítani, melyben Csongrád város és N.-Bancsa, mint a Hatvaniak birtoka, együtt említtetnek. ') De hinnünk kell azért is, mert a törvény ismételve kifejezi, hogy csak oly előkelő nemesi családok sarjai nevezhetők ki főispánoknak, akik mint birtokosok az illető vármegyékben laknak. Bancsai Literátus András tehát csak mint csongrádi birtokos volt kinevezhető. A »literátus« név kétségen kivűl tudományos voltát jelöli, mert azon időben a világi urak között még ritkaság volt az Írástudó ember. Irodalommal majdnem kizárólag csak a papok foglalkoztak. Turóczy krónikáson és Werbőczy törvénytudón kivűl alig lehetett még akkor világi irót találni. Bancsai András magas míveltséggel bíró férfiú lehetett. De ebbeli jó tulajdonait nem birta értékesíteni a politikai állapotok ziláltsága miatt. Mint főispán, keveset lakott vármegyéjében. A folyton tartó pártoskodás nemcsak neki, hanem a többi főispánnak is hatástalanná tette működését. Hogy meddig viselte hivatalát, azt nem lehet meghatározni. Valószínű, hogy a Dózsa-féle lázadás idejében még élt. Rajta kivűl más csongrádi főispán nem említtetik a mohácsi vészig. ZSILINSZKY MIHÁLY. *) V. ö. Iványi István fejtegetéseit Háncsáról. Századok 1886. évf. 908—11. 1.