Századok – 1891

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY. Csongrád vármegye főispánjai I. közl. 629

f'SONGliÁnVÁRMKC.YE FŐISPÁNJAI. 659 lést hívott össze, hol bámulatos ügyességgel lekötelezte magának a főurak és főpapok legbefolyásosabb embereit. Készséggel teljesítette a rendek kívánságát, orvosolta a sérelmeket és megerősítette az ország szabadságait, Ekkor kötelezte magát arra, hogy ezentúl évenkint fog országgyűlést tartani ; törvénytelen adókat nem vet ki és nem szed be ; az egyháziakra külön terhet nem ró ; nemeseket csak törvényes formák megtartásával fogat el, a főispáni tisztre pedu/ csak nemeseket nevez ki, — törvénybe ütköző okiratokat nem állít ki, és ha ilyeneket bárki a maga előnyére kieszközölne, azokat ő érvényteleneknek jelenti ki. Nagyon természetes, hogy ezen határozatokhoz képest a csongrádi főispánt, Szegedi Istvánt is el kellett bocsátania, mint olyat, akit törvény ellenére közönséges polgári rangról emelt volt fel a főispáni székbe. Szegedinek rövid főispánságát abból is lehet következtetni, hogy neje mindig csak »honesta domina« maradt.*) Kiválóan nevezetes történelmi tény az, hogy Mátyásnak azon rendelete (15. t. cz.), mely szerint a megyei tisztséget csak nemes emberek kaphatják meg, érvényben maradt a következő századokon át egészen 1844-ig, mikor a demokratia és a liberalismus diadalával a nem-nemesek is hivatalképeseknek mondattak ki. Az is följegyzésre méltó tény, hogy ugyancsak Hunyadi Mátyás korában, jelesül 1486-ban a 60-ik t. czikkben mondatott ki, miszerint a király minden vármegyében tartozik valamely országnagyot, vagy jeles és nagybirtokú embert, aki alkalmasnak és arravalónak fog látszani, főispánná tenni, és pedig a főpapok és országnagyok tanácsával. Kimondatott az is, hogy ugyancsak a főispán tartozzék azon vármegyéből — és nem máshonnan valamely jeles férfiút alispánnak választani. A főispán a királyi felség előtt, az alispán pedig a maga vármegyéjében esküt tenni tartozik.2

) A fentebb említett Szegedinek főispáni közvetlen utódát nem ismerjük. E részbeni adataink nagyon hézagosak lévén, arra vagyunk utalva, hogy a hazai főbb események alapján keressük a fonalat, mely a csongrádvármegyei főispánok történetének megértéséhez vezet. Tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás fényes korszaka után ismét a hanyatlás és belső viszály korszaka következett, mely aztán előidézte a mohácsi veszedelmet. Soha sem beszéltek hangosabban a haza megmentéséről, mint ekkor ; de soha sem is volt ez •) Bottka Tiv., Magyar Akad. Értesítő 1862. IT. 350. 1. e) Corpus Juris i. helyen.