Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 601

tárcza. 601' által magára zúdítá nemcsak e csalók, hanem saját tisztjei és Írnokai, valamint a sószállítás miatt a magyar udvari kamara haragját is, melynek elnöke akkor Semsei Andor vala. A bécsi Hofkriegsrath öt elvégül 1810-ben vád alá helyezte es a táborszernagyot csalárd üzletekben való részvétele, továbbá részrehajló eljárása, valamint a szerb fölkelők pártfogása miatt, — az igazság ellenére — bezáratta. Négy évig húzódott a per, végre Simbschent 1815-ben vétkesnek ítélték és rangjától, valamint nyugdijától megfosztották. Az ősz hadvezér nem nyugodott meg sorsában, hanem két terjedelmes iratban nemcsak a maga becsületét védte, hanem első sorban a pürnek megújítását sürgette. — Elvégül 1. Ferencz őt 1818-ban teljesen rehabilitálta és nemcsak rangját és nyugdíjját adta neki vissza, hanem a Mária Terézia renddel járó előnyök élvezetébe is visszahelyezte Siembschen-t, ki röviddel utóbb meghalt. — A Krones által közlött per-akták, valamint Siembschen öuvédekezése érdekes világot vetnek az akkori katonai és politikai viszonyokra. Debidour, Histoire diplomatique de l'Europe depuis l'ouverture du congrès de Vienne jusquà la clôture du congrès de Berlin. 1814— 1878. 2 vols. I.) La Sainte Alliance. II) La Révolution. (Paris. Alcan. 460 és 604 old.). A »legújabb kor«-nak legújabb kézikönyve. Strauss Adolf, Aus der Emigration. (P. Lloyd. 1891. márczius 29.) Szól a Schumlábau, a magyar emigráczió körében történt 1850-iki eseményekről. Geschichte des Je. v. k. Injant. Regiments N. 78. Jos. Freiherr von Sokcsevics. (Eszék. Laubuer.) Ez ezred 1860-ban alakúit, részt vett a königgrätz-i csatában és a bosnyák okkupáczióban. Curts ./,, Myths and Folks Tales of the Russians, Western Slavs and Magyars. (London. 1891. 13 Mark.) Összeállította : MANGOLO LAJOS. FOLYÓÍRATOK SZEMLÉJE. — A KÖNYVSZEMLE XV-ik kötete utolsó kettős füzetének igen értékes és becses mümellékletét egy chromolithographiai hasonmás képezi, mely a Muzeum Curtius-Corvin Codexének második tábláját mutatja. Ezt eredetileg Csontosi az autverpeni bibliographiai congressus Comte-Rendu-je számára készítteté, mely bizonynyal hasznos szolgálatot fog tenni a még lappangó Corvin-Codexek felfedezése körül. A kötetnek is egyik érdekesebb czikke Csontosi jelentése erről a nagy fontosságú s szép eredménnyel végződött eongressusról, melyen a közlő szépen képviselte a magyar bibliographiai érdekeket Még egy másik igen becses és jelentés is van CsontositóX a lengyelországi könyvtárakban tett búvárlatairól s ezúttal