Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Hazai történeti irodalom - 602

602 taroza. a varsói Krazsinszki, Zamojszki, a varsói egyetemi, a czenstochovai paulixius, Czartoriski könyvtárak hazánkat érdeklő nyomtatványait s kéziratait ismerteti. Ráth György egy nagyobb tanulmányának egyik részletét mutatja be, melyben a római rituálé behozatala előtt nyomtatott szertartáskönyveinket ismerteti. Hellebrand és Horváth Iguácz Szabó Károly Bibliographiája II. kötetéhez közölnek adalékokat: számszerint 4 7 eddig ismeretlen munka czímét közlik. Igen érdekes Petrov Sándor czikke az első erdélyi oláh evangelium-kiadásról, mely Brassóban 1561-ben látott világot. E kötet közli Szabó Károly necrologját is. A vegyes közlemények rovata igen sok érdekes közleményt tartalmaz. E kötet mellékletét képezi az 1890-iki magyarországi könyvészet összeállítva Horváth Iguácz által. — A BUDAPESTI SZEMLE augusztus — sept, füzete ben több becses történeti tanulmány foglaltatik. Kvacsala »Egy félszázad a magyarországi philosophiai történetéből« czím alatt 1630— 1680 közt virágzott philosophiai irodalmunkat beható és alapos ismertetés tárgyává tette. Marczali Henrik közli gr. Széchényi István emlékiratát a dohány regáléról. Huszár Imre Vandal Albert frauczia munkája nyomán Villeneuve 1728 1741-iki keleti követségét ismerteti. Kiváló érdekű olvasmány »a török és balkán népek« czimü czikk, mely Mijatovics Csudomil tanulmányát mutatja be a balkán népek meghódításáról a törökök által. Több történeti munka ismertetése is van e fűzetekben. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — EGY MAGYAK NYOMDA A XVIII. SZÁZADBAN czím alatt igen becses könyv jelent meg Eble Gábor szorgalmas tollából. A Károlyi-család nyomdájának története ez, melyet a fenkölt gondolkozású Károlyi Ferencz gróf alapított, hogy a sok háborúság következtében a szellemi műveltségben annyira elmaradt vidéket újra műveltté tegye. Valóban nemes atyja volt Károlyi Ferencz az ő megyéjének s azon sok jeles tette közt, melyeket aránylag rövid élete pályáján véghez vitt s melyek megírása jobb kezekben nem lehet, mint jelen könyv írójáéban, egyik legszebb tett ezen könyvnyomda alapítása. A gróf még 1753-ban elfogadta a hozzá forduló Szatmár-Németi Pap István nyomdász és tudós ajánlatát s fel is állíttatta a nyomdát, úgy hogy már 17 54 őszén hozzá foghattak a nyomtatáshoz. Érdekesen írja le a nyomda küzdelmeit, mivel a gróf nem eszközölte ki a kir. engedélyt. Végre minden akadály elháríttatott s megjelenhetett 1756-ban az ABC-s könyv, valamint egy földrajz, melynek első kiadására kitette még Pap István a Károlyi Ferencz gróf nevét, mint a kinek nyomdájában készült, a következő kiadásoknál azonban már elhagyta s ezért a nyomda alapítását sokan Pap Istvánnak tulajdonítják, pedig kétségtelen, hogy Károlyi Ferencz alapította. Leírja azután a többi egyes munkák, nyomdászok történetét, de mivel a könyvre még úgy is visszatérünk,