Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

572 dil. kvacsala jános. tebbiek eléggé jellemzik. Egy kis értekezést, mely a meghatározással foglalkozik, Hermes Catholicusnak ') nevez ; ez utasítást ad arra, mint kelljen az egész Encyclopaedia terminusainak meghatározását pontosan feltalálni és megbírálni ; ennek egy része, Lampas catholica, a metaphysika legfontosabb meghatározásait úgy nyújtja, hogy ebből az egész Encyclopaediának, mely abból mint törzsből elágazik, meghatározásait alájok lehessen rendelni s belőle porismák módjára az összes felosztásokat és axiómákat levezetni. Bisterfeldnek a bölcsészet ezen formalisticus ágának műveléséhez volt legtöbb hivatottsága és legtöbb kedve ; de, mint a holta után megjelent gyűjteményből tudjuk, nem szorítkozott pusztán e körre. — Ezeken kivűl még a Physikának körvonalait is nyújtotta. Bölcseletének forrásai a Campanella-Comenius-féle keresztyén világnézletben gyökereznek : az érzékek, az ész és a kijelentés együtt nyújtják az emberi ismeretek összességét ; a ki az elsőt tagadná, tagadná, hogy animal ; a másikat, tagadná, hogy ember ; a harmadikat, tagadná, hogy keresztyén.2) Ugyanez elveken alapúi a physika is ; ezért, mint Comenius is, Aristoteles physikáját nagyon helyteleníti ; különösen tekintve hármas cosmologiáját.3) Az írás alapján azt is megállapítja, hogy a teremtés idején ősz volt, mivel ekkor a nap a mérlegben állott.4

) A természeti testet anyagból és alakból összetett állománynak mondja. Ezeket egy későbbi helyen principia internának nevezi.5

) Az anyag nem az első. A qualitások közt vannak a középkori physika kedvelt rejtelmes erői a Sal, Sulphur és Mercurius.6) A két hátra levő sectio a megkezdett testekről, az égről és az égi testekről szól.7

) Ha ebben Bisterfeld bölcsészetének főbb körvonalait nyújtottuk volna, hangsúlyozni tartozunk ismét a czélt, a melylyel ő a bölcseletet általában s különösen a maga bölcseleti műveit felruházta. A bölcseletnek különösen az a része, melyet ő művelt, megelőzni tartozik más tárgyak tanítását, más tudományok, mint ágak nőnek ki belőle, mint törzsből. Fontos ugyan a theologia tudományának művelői számára is, de annál fontosabb az elme kiképzésénél, már akár theologiai, akár más facultások hallgatója ') E művecske három könyvből áll, teljes czíme fent a logikai művek sorában. ä> Alphab. Philos, p. 8—10. 3) Apliorismi Phvsici U. o. 135. ') U. o. e) U. o. 143. <0 U. o. 145. Aph. Physioi Sectio III és IV.