Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

bisterfeld jános henrik élete. 573 is legyen valaki. Más egyetemes fontossága a bölcseletnek, hogy az elmét eredményes működésre képesíti, bármely tárgyra is legyen ez a működés összpontosítva, akár kifejtő, akár más nézetekkel szemben támadó vagy védő legyen annak czélzata. Ezért e művek általában mind paedagogikus művek; t. i. mind tankönyvek. Azonban Bisterfeld még négy kis művecskében külön is tárgyalta az oktatás elveit. Ezek között a Didactica •Sacra ') a szentírás helyes olvasására és tanulására tanít, a Denarius és Didacticus2) leginkább a bölcseleti képzés módszerét nyújtja, valamint az Ars disputandi is, mely azonfelül, hogy a fő bizonyítási módokat s elveket összegezi, az opponens szerepére is kiterjeszkedik. Legfontosabb ide vonatkozó műnek azonban a már említett Consiliumot tekintem, mely több oknál fogva megérdemli, hogy tartalmát vázoljuk. A műnek czélja szilárd, kényelmes és termékeny képzés, mely három jelző közt figyelmet érdemel a második, melyet oda magyaráz, hogy a tanúló lelkét a tanító nem öli, vagy el nem nyomja, hanem könnyűségével enyhíti és vidítja. E tanácsnak forrásai : részint a megtartandó dolgokban, részint a tanúló •személyében, részint magoknak a tanúlmányoknak természetében és állapotában vannak.8

) A megtanúlandó dolgok arról tanúskodnak, hogy a tudományokat nem elszigetelve, hanem lehető élénk vonatkoztatásban egymásra kell előadni ; egymást kifejtik, sokszorosítják, bizonyítják és tágítják. A tanúló személyénél tekintettel lesz az •előadó annak saját képességére, jövendő hivatására s hazájára. A tanúlmányok magok legyenek gyakorlatiak, világos és bizonyos czéllal bírók s külömbséget tegyen az emlékezet és az értelem tanúlmányai közt; azokat inkább ifjú korban, ezeket inkább idősebb korban mívelje.4) Yégűl vázolja a már fentebb említett rövid kivonatban előadott nevelés-eszközöket, s mutatványúl alkalmazza mind ez elveket a jogra ; — a szorgalomról, a tanítóról, a peregrinatióról azért nem szól, mivel bárhol is megtalálhatók az ezekre vonatkozó utasítások.5) Igen sajátságos az a néhány megjegyzés, melyet a symbioticáról6

) olvasunk. Ez czélja szerint sociologia akarna lenni, azonban a kis skiagraphiában, melyet róla nyújt, egy pár általánosságon kívül egyebet alig nyújt : a mindenség közösségéről szól ') A Bist, redivivus I. kötetének utolsó műve. а) Ugyanazon gyűjtemény I. kötetében. ») Cons. I. <•) Cons. VI. 6. Cons. VIII. б) Mint már mondottuk a Bist, rediv. I. köt. 40*