Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

bisterfeld jános henrik élete. 571 levezetett themának egybevetése a táblázatokkal (t. i. a fent említettekkel). ») Ezen tán túlzottnak is látszó részletezés is ugyan már Raimundus Lullus befolyására utal, melynek Alstedt irodalmi működése első idején buzgó követője s tisztelője volt, de ennek bővebb kifejtése a »Phosphorus Catholicus«, vagyis az elmélkedés művészetének kivonata. Ez, mint már a czíin is mutatja, az elme és a lét házasságát tanítja.2) Csak nagyjában adjuk e műnek vázlatát, melynek egy általános és egy különös része van. Az általános elméleti és gyakorlati. Az elméleti rész az elmélkedés két tényezőjének, a létezőnek és az értelemnek ép az adott szempontból tekintetbe veendő sajátosságait szőrszálhasogató finomsággal fejtegeti ; a gyakorlati rész a reductio és deductio különféle fajaival foglalkozik. A reductio tárgya lehet a létező és az értelem maga ; a deductiót vizsgálhatni általában és különlegesen, mely utóbbi vizsgálás fejtegetése azért érdekes, mert egyik alfájában rátér a megismerés alapjaira : az érzéki tapasztalatra, az ész- és a tekintélyre is. — A különleges részben legérdekesebb a harmadik rész, mely a genesis és analysis fent ismertetett értelmi működéseit az elmélkedés szempontjából fejtegeti. Mint az e vázlatból eléggé kivilágosodó búvárlati kör bizonyítja, mind e két értekezésben tárgyalt dolgok manap nem nagy érdeket keltenek. Máskép volt az akkor, mikor a formalismus, melyet a nevelésből ma viszont teljesen száműzni akarnak, uralkodó volt az oktatásban s a metaphysikai bölcselők legfőbb fegyvertára. Az ifjú Leibnitz egy értekezésében, szemben más »compendiograpkok«-kal mint igen solidra figyelmeztet e Phosphorusra,3) mint a melynek alapgondolata mindennek mindenben és mindennel való közössége, hasonlatossága és mégis különbözősége, s mindezeknek elvei : a viszonyulások (relatiók). »A ki azt a könyvet elolvasta, az egybevető művészet hasznát mindinkább ... fogja átlátni.«« Azonban ezzel még Bisterfeld logikai irányú művei nincsenek kimerítve. Még ezen, voltakép már eléggé részletezett kérdések is nyernek részletezett feldolgozást. A reductióról magáról két értekezés is szól ;4

) e két értekezés czélját és szellemét a fen-') U. o. XIII—XVIII. 2) L. a mű elején. 3) Dissertatio (le arte Combinatoria etc. autore Gottfriedo Guilielmo Leibnizio Lipsiensi, — Lipsiae 1665., — Csak az ítélet végét mellékeljük : >Eum libellum qui legerit, usum artis complicatoriae magis magisque perspiciet« 33. 1. ') A másik czíme : Ars seu Ganones de reductione ad Praedicamenta : Bisterfeldius rediv. I. kötete ; az első már fennt volt érintve a log. müvek sorában, a hová kiegészítésül ez is felveendő. SZÁZADOK. 1891. VII. FÜZET. 40