Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

570 dil. kvacsala jános. zeivel, a felrészelés eszközeivel, s ezen eszközök használatával. Az első rész, mely a feltalálás eszközeiről szól, főleg a thema és az érvelés különféle, iskolai logikákból ismeretes fajait ismerteti. Megjegyzésre méltó a testimoniumok közt a csalhatatlanok neme, ezen bizonyítékok azok, melyek hamisak nem birnak lenni (falsum esse nequit), ilyen az isteni és pedig egyedül. A dispositio eszközeiről szóló rész az axiómákat s a syllogismusokat veszi rendre s a módszerről szól. — A végső résznek titka, alapja és kulcsa a disciplinák egysége. A többiekénél azonban nyilvánosabb és világosabb a már mondottak szerint a metapliysika, grammatika és logika, rhetorika és symbiotika egysége, a mely utóbbi a társaságról való tudomány általában. Mert a grammatika minden tudomány kulcsa, a rhetorika pedig minden tudomány ékesítője. *) Ha e kis vázlat is meggyőz róla, hogy a logikának nemcsak niegszerkesztési módja, de magának a tannak czélja, iránya is voltaképen nem önbecsű, de csak a tanúlmányok általános szolgálatában levő elméletet hoz magával : úgy meggyőz róla több, kisebb terjedelmű, de a rendszeres logikánál érdekesebb, mert jellemzetesebb értekezés. Ilyen főleg a Consilium de studiis felioiter instituendis2) egy része s a Phosphorus Catholicus, mely két művecske, mint szerző maga mondja, egymást kiegészíti. Az első művecske a tanúlmányozás czélját, forrását s eszközeit adja. A tanúlmányozás hathatós eszközéül hármas táblázatnak az emlékezetbe való bevésését ajánlja: 8) az első táblázat az encyclopaedias, hogy az összes tudományok rendezett képet és lánczolatot adjanak, hogy bármely elmélkedésnél átfuthassa az ember ; a második táblázat a praedicamentalis, ez már az egyes műszavaknak (az elsőtől az egyeseket jelölőkig) alárendelése s ez scálát képez a létezőből s annak képzeteiből ; a harmadik táblázat a közös terminusok táblázata, a melyekből különféle egybevetéssel az összes tudományok összes műszavai támadnak. E három táblázat megfelel a tanúlmányozásnál annak, a mije a számvetésnek a négy művelet. E táblák használatának 2 része van, genesis és analysis,4) az első új elmélkedés alkotása az elvekből, a másik pedig a meglevőnek elveire való bontása. — A táblák használata elvont és concrét. Az előbbi részei a reductio és deductio. Az előbbi a themák visszavezetése a magok disciplinájához, állítmányához és egyetemes táblázatához, az utóbbi pedig az így ') L. Alphabetum Philos. Lib. I. Cap. III. De axiomatibus disciplinarum p. 8 —10. "-) L. IV - XX. pontjait. 3) Cons. d. stud. IV. 1-5. ') U. o. XI.