Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

bisterfeld jános henrik élete. 565 E mellett a nyelvekkel is foglalkozott. »De uno Deo«-jában is előfordulnak grammatikai finomságokra való hivatkozások, — Cuno állítja, hogy az Alstedt neve alatt előjövő nyelvi tankönyveket ő írta volna, a mi egyáltalán érthetetlen. ') Azonban Vendelinus művét igenis kiadta ; 2) a Bisterfeldius redivivusban pedig a nyelv művelésére vonatkoznak De Latinae puritate,. ornatu et copia ; és Usus Lexici.3) — A neveléstannal ugyan rendszeresen nem foglalkozott, azonban egyes idevágó részletek feldolgozását nyújtja a Consilium de studiis és a Phosphorus catholicus.4) Yégűl theologiai irodalmi működésének legbecsesebb terméke a socinianusok ellen írott mű, melynek tartalmáról felebb szólottunk. E mű iránya szerint hittani és pedig az istentannal foglalkozó. A műnek tárgyalását magát megelőző Synopsis 5) ezenfelül néhány szóval megemlékezik az írásnak a hittanban való alkalmazásáról, s ennyiből fontos. A gondolatmenet ez. A mit az ember biztosan megtudhat, azt részint a természet, részint a kegyelem világossága szerint tudhatja meg; ez utóbbi természetesen felsőbb, s az előbbit javító. A kegyelem világosságának pedig legteljesebb tükre és compendiuma a szentírás. A szentírás alkalmazkodik a dolgok természetéhez, a hívek felfogásához és az üdvoeconomiához, melynek három foka van. — Ehhez képest nem iskolás módon és finoman, de népszerűen éshasznosan, — nem mindent egy helyen, de sok helyütt, nem a priori, de a posteriori érvekkel, nem elméletileg de gyakorlatilag nyújtja az isteni titkokat. Ez előadási módnak főelvei a következők : a lényeg és az állomány megfelel a maga tulajdonságainak és ténykedéseinek ; és viszont ezek amannak. — Miért is a szentírásnak a hittételekre való alkalmazásánál fődolog az egybevetés. A szentkönyveket egy rendszernek kell tekinteni, — úgy hogy a kegyes ember, a mi bennök mondva, s belőlök szilárd c) Ars Combinatoria. d) Ars reducendorum Terminorum ad disciplinas liberales Technologica. II. kötetben. a) Az Alphabetum Philosophicum, sive Philosophiae Praecipua Principia Liber Tertius : Organum Catholicum, seu praecipua principia Logica. b) Skiagraphia analyseos. c) Parallelismus Grammaticae et Logicae. ') F. i. h. 303. 1. L. teljes czímét Szabó K. a) M. Kt. II. 184. 185. — A mű a latin stilus tisztaságát tartja szem előtt. 3) Mindkettő a gyűjtemény első kötetében. 4) Szerkesztések idejét nem tudjuk. s) A két Praefatio után, lapszám nélkül. E Synopsis logikai szempontból is igen érdekes, mert itt felsorolja Crell bizonyításának fő logikai hibáit a 27 — 37 pontokban. E hibák főleg fallacia thematis, fallacia ambiguitatis, fali. axiomatica.