Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543
566 dil. kvacsala jános. következetességgel, vagy erős érvekkel (firmis consequentiis) van levezetve, azt szilárdan higyje. így egyfelől a hit titkainak alkalmazásánál s közlésénél a szentírás szavai használandók, másfelől pedig az írás szavai tanúlmányozandók, hogy kegyes elmélkedés és alapos okoskodás utján a hitigazságokat kimíveljük s megvédjük. Csak mellékesen említjük meg, hogy e figyelem az írás egészére, mint egy rendszerre terjedvén ki, ki nem kerülhette a prophetikus könyveket melyek gyönge színezetű, de határozott chiliastikus reményekre és tanokra fordíták a figyelmet.2) Mert kétségtelenül e körülmény ártott Bisterfeldnek is, könyvének is. Nem is tekintve a meglehetős kisnevű Helt Adolfnak ellene irányult művét, tudjuk, hogy az ekkor nagynak itélt Calovius a luth, hittisztaság féltékeny őre is kicsinylőleg vélekedett róla, miben túlozott is ; meg is mondja Zeltner, 3) kinek művéből ezt tudjuk, hogy Caloviusnak valószínűleg szemet szúrt Bisterfeld helvét hitvallása. Ha Bisterfeld ehhez képest a theologiát érintette is működésével, sőt a hitet élete legfőbb kincsének tartotta, szellemének főtelietségét, a bölcseletit ezen theologiai művében is elárúlta. Az írásban magában megtalálja metaphysikai és logikai elveinek érvényét, s természetesen az írásban közlött igazságok magyarázatánál, alkalmazásánál : itt nyílik csak tág tér a bölcsész számára. Innen van, hogy Bisterfeld, bár őszintén hívő ember, ez egy művén kívül, melyre külső s belső szükség egyaránt ösztönözte volt, több számba vehető theologiai művet nem írt, — a többi pedig mind bölcseleti ; s míg ez egy theologiai művén keresztül is, egy, már említett philosophiai elv alkalmazása élénken tanúskodik a szerző bölcseleti ügyességéről és gazdagságáról, addig bölcseleti művei meglehetősen fel vannak szabadúlva a theologia alól. 4) Mert, ha mondotta is Bisterfeld egy theologiai értekezésében,6 ) s vitairatában is, hogy a theologia a bölcselet ura, — mit mi azzal magyarázunk, hogy ez értekezések leendő papok körében folytak — s bár ismétli a Synopsisban, mi mégis úgy találjuk, hogy bölcseleti művei a bölcselet önállóságát hirdetik, nemcsak üres szavakképen, hanem magoknak a művek tartalmának tanúsága által. Már ezen művek czímeinek áttekintése is meggyőz róla, hogy a bölcselet tág mezején a metaphysika és logika ') Az említett Synopsis első hét pontja. 2) De uno Deo 89. 1. » .... Agitur hic .... de regno adhuc in terris futuro, quo omnibus Ecclesiae hostibus triumphatis pii in hoo mundo, quam dni Deo visum fuerit, sunt regnaturi.« 8) Helt művét említi Cuno f. i. h. 301. 1. Calv. véleményét Zeltner, História Cryptosocinisini Altorphini II. rész 193. 1. *) Értjük e megkülönböztetésnél a két ismeretkör fogalmaival való műveleteket. 5) L. első magyarhoni értekezését de concursu causae pr. etc.
