Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 40

50 HOniNKA ANTAT., 'megváltoztak. A szomszéd államok két pártra szakadtak: a lengyelek, és a kozákok pártjára. Az egyik párt élén a lengyelek állottak, szövetségben Ferdinánddal, a tatárokkal, a törökökkel, sőt Moszkva is ezt fogta pártúl ; a másikon a kozákok, Rákóczy s a svédek. A 3 utolsó fejezetben (21., 22. és 23.) a kozákok muszka alattvalók. Chmelyniczki, ki minden áron Lengyelország megsemmisítésére igyekezett, nagy szövetséget alkotott s ehhez Moszkva pártfogását is meg akarta nyerni, mely czélból nagy ígéreteket tett a czárnak ; azonban (III. köt. 238—282 1. 23. fej.) Moszkva mindezek iránt süket maradt. De nemcsak az északi birodalom, hanem a többi szomszédok is akadályozták Chmelyniczkit szándékai kivitelében. Az osztrák császár engedelmességet kivánt Lengyelország iránt s ez esetben megígérte közbenjárását a kozákok jogainak kiterjesztése ügyében ; ellenben fenyegetőzött, hogy seregeit Ukraina ellen küldi. Más oldalról a krimiai kán követelte a Lengyelországgal való viszony megújítását, ellenkező esetben hordáit Ukraniára küldi — mondá. A török csausz is megjött, azon tudósítást hozván, hogy Törökország kész fegyveres erővel segíteni a lengyeleket. Mindnyájan féltek az orosz birodalom megerősödésétől. A lengyelek fölhasználván a litván tartományok és Moszkva közötti villongásokat, mind nagyobb és nagyobb sikereket értek el. Nemcsak visszafoglalták Varsót, hanem a svédek legjelesebb tábornokát, Vittenberget is foglyúl ejtették és Zamoczjébe hurczolták. Csarneczki mindenütt győzőtt, mire Ferdinánd nyíltan szövetséget kötött János Kázmérral. Másrészről Károly Gusztáv is szövetségesek után nézett, s miután megnyerte a bradenburgi választó fejedelmet, Chmelyniczkihez fordult. Az athosi barát 1656. januárjában Svédországból, ismeretlen tartalmú depeschekkel tért vissza Csigirinybe ; rögtön utána május hóban megjött Grondszki is. »Kérem — írta a király Chmelyniczkinek, hogy a kozákok szükség esetén, de nem előbb, mint őket hivni fogom, segítségemre jöjjenek Reménylem, hogy kedvező békét kötök a lengyelekkel, igérve, hogy arra csak abban az esetben leszek hajlandó, ha a kozákok összes kívánságai teljesíttetnek. Ezért követeléseitek előadására küldjetek biztosokat és tudósítsatok, melyik hely és idő volna a bizottság összeülésére a legalkalmasabb ?« Mit feleltek erre a kozákok — nem tudjuk. Hogy a királynak a békére vonatkozó szándékai a messze jövőre vonatkoztak, bizonyítja az, hogy új szövetségesével, Rákóczyval is alkudozni kezdett, kit néhány Erdélybe menekült lengyel fő nemes á len-