Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - II. közl. 523

526 az xjszkokok és velenczések (1598-ban.)J

) E tilalomnak azonban aligba volt maradandó foganatja ; négy év múlva az illető tanácsvégzést meg kellett újítani.2

) S még ennél jóval később is folyton készültek Fiúméban ilynemű naszádok az uszkokok részére; így pl. 1608-ban három 50—50 láb hosszú bárka. Különösen sokat építettek 1612-ben, köztük egy rendkívül nagyot, melyen kevéssel utóbb az uszkokok Yegliáról az ottani proveditort fogva szállították Zengbe.8) Az 1608-ik évben az uszkokok megfékezésére kiküldött főherczegi biztosok — Dietrichstein és Rogato — a kalóz bárkákat Zengböl mind Fiúméba küldöttek, azzal a parancscsal, hogy ott megégettessenek. Azonban a biztosok eltávozása után az uszkokok rögtön Fiúméban termettek, partra húzott bárkáikat a tengerre bocsátották s más dalmát bárkákat is rabolván hozzájuk a kikötőből, újra megkezdték kalóz vállalataikat.4) A fiumeiek ebben aligha gátolták őket. Fiume hajóépítő helyei nélkül az uszkokoknak lehetetlen lett volna akkora terjedelemben űzni a kalózkodást. S így Fiume indirekte nem kevéssé hozzájárult a tengeri rablás előmozdításához. Különben a fiumei polgárok közül is akadt nem egy, a ki tényleg részt vett a tengeri rablásban, nem bírván ellenállni az ily könnyű szerrel való nyerészkedés varázsának. A városi tanács azonban nagy erélyt fejtett ki az ilyenek ellen. Száműzte őket a városból, és megfosztotta a polgárjogtól. így egy bizonyos Stambacci Balázst, a ki Fiúméból átköltözött volt Zengbe, s ott saját bárkáját az uszkokok rendelkezésére bocsátá, egy szolgája vezetése alatt, a ki helyette s az ő hasznára részt vett a nyereséges kalóz expeditiókban.B) Ez különben akkor átalános szokás ') » Cymbae pro Segnensibus, quibus eunt depredatum per mare, non debeant fabricari in hoc nostro squero, et calafati sub poena duc. 50 et banni . . . cum tota familia non audeant illas construere.« — Prot. Cap. I. 69. (1598. jan. 22.) 2) »Annis praeteritis fuit determinatum in consilio non permittatur fabricari cymbas armatas in nostro squero, eapropter sit exequenda dicta pars.« Protoeolli Capitanali délia Terra di Fiume I. 124 1. (1602. jul. 28.) 3) Sarpi, i. m. 165, 175 és 183. 1. «) Sarpi, 167 — 8. 1. ®) »Non permittantur habitare in hac terra illi, qui iverunt vel mise-runt depredatum per mare, et deponatur a civitate D. Blasius Stambaccius noster concivis, qui modo habitat Segnae et misit cymbam et famulum depre-datum.« Protoeolli Capitanali I. 1593. ápr. 2.