Századok – 1891

Tárcza; Önálló czikkek - Hattyaffy Dezső: Két régi babona 501

TÁRCZA. 501 Tisztáztatván lassanként Csontosi által az ügy, a Nemzeti Muzeum igazgatósága s a kormány megtették ő felségénél a visszaszerzésre a szükséges lépéseket — s liogy milyen sikerrel, mutatja az eredmény : ő felsége parancsára dr. Chmelarz Eduárd, mint külön megbízott a két codexet május 8-án átszolgáltatta a közoktatásügyi miniszternek, s ez viszont mint ö felsége ajándékát átadta a Múzeumnak. A két codexnek a Nemzet köv. leírását adja : »Mind a kettő a XV. századból származik, ivrétü pergamenen latin nyelven van kiállítva s az egyik sz. Chrysostomusnak, a másik pedig sz. Jeromosnak egyes müveit tartalmazza. Az elsőnek van fényes kiállítású czímlapja miniature-ökkel, az ismeretes Corvin-emblemákkal. A szöveget polychromba foglalt arany initialék díszítik. A codexot a hírneves florenczi miniator : Attavantes de Attavantibus festette, kitől a Corvina maradványai közt 21 codexet ismerünk. A másik codex az elsőnél fényesebb kiállítású. Két nagyszerű czímlapja van miniatüre-ökkel, emblemákkal és Mátyás király és Beatrix királyné arany éremben foglalt arczképével. A szövegben 22 fényes lapszéli diszítés és polychromba foglalt sok arany initiale vau. A codexet 1488-ban Francesco Antonio Chierice florenczi miniator festette, kitől a bécsi császári, a florenczi Medici, a párisi nemzeti, a modenai estei és más olaszországi könyvtárak bírnak fényesen festett eodexeket. Ezen két Corvin-codexxel e múzeumi Corvin-codexek száma 12-re emelkedik, melyekből hat király ő felsége ajándéka.« KÉT RÉGI BABONA. Még 1868 évben került kezeimhez egy régi könyv Rácz-Almásról, mely Nettesheimi Agrippa Henrik Cornél müveit tartalmazd. A mü czímlapja a következő : Henrici | Cor. Agrippae | Ab Nettesheym A Consi | Iiis et Archivis in | ditiarii Sacrae Cae | sareae Maie | statis, | De occulta I Philosophia | Libri III. — Ezután fantastikus fametszet vau, közepén »Bona Fide« felirat egy gyűrűben. Alúl pedig ez áll: »Lugduni, Apud Godefridum et Marcellum Beringos fratrcs, 1550.« A könyv tehát Lyonban nyomatott s onnét került hozzánk még pedig 1550-ben, tehát nyomatása évében, mit egy a könyvben létező felírat igazol, hogy az már az említett évben hazánkban Rimaszombaton volt. A könyv tábláján gót betűkkel következő írások vannak : Veit ad maus meas i55o (venit ad manus meas.) Perlege nec magice te nontett ierreat artis Perlege nam hic nil nisi sacrum genuit. Ezen distichon úgy látszik azoknak szól, kik a könyvet már czíménél fogva irtóznak kezökbe venni. Ezen írat után a könyv tulajdonosának 35*