Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

bisterfeld jános henrik élete. 473 A búcsú fájdalmát a remények enyhítették, melyeket Zsigmondba mindnyájan, kik ismerték, helyeztek volt. A munkák nagy száma azonban szemlélődésnek nem adott időt s Bisterfeld legfeljebb, midőn ipja nagy művéhez az Indexeket készítette, remélve s aggódva merülhetett el a már oly régóta várt jövő ködképeibe. Ebben megerősítette Comeniussal való szövetsége. Comenius ez időben Európa legünnepeltebb tanférfia volt. Iskolai nyelvkönyvei, melyek, mint Zsigmond vizsgáján kitűnt, nálunk is honosak voltak, arra a gondolatra vitték, hogy valami hasonló reformátori művet szerkeszszen a dolgok eltanúlására, milyennek a Janua a nyelvek megtaniílásánál bizonyúlt.r

) Ez pansophiájának forrása. Ha e didaktikai alapgondolatnál maradt volna, valószínű, hogy több rendbeli jeles tankönyvvel gazdagította volna az iskola ügyet. Azonban a különben oly tiszta és világos gondolkodó e pansophiában sok mindenféle kérdést akart megoldani, többet akart, mint a mennyit egyátalán emberi elme elérhet, ezért is annak igaz sikere nem lett, sőt be sem fejezhette holtáig. Mindamellett a javaslat, melyet mint e pansophisikus törekvések programmját Hartlieb kiadott Angliában, 2) nagy visszhangra talált ; az angol parliament és a svéd kanczellár nagyban érdeklődtek Comenius tervei iránt épp úgy, mint a tanférfiak legnagyobb része, kik tankönyveit az iskolákban meghonosították. Ezen tanférfiak közé tartozott Bisterfeld is. Hogy Comenius tankönyvét, a Januát nagyrabecsűlte, láttuk. Iskola társa szellemi termékei iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetett s a pansophia is teljesen elragadta. E mellett történt, hogy a mint műve »De uno Deo« nevét Németalföldön szerteszét ismeretessé s tiszteltté tette, egy közelebbről nem ismeretes alkalommal a tisztelet abban is nyilvánúlt, hogy a németalföldiek valószinűleg tanári állásra meghívták s úgy látszik Bisterfeldet hajlama részben oda vitte ; azonban a közelebbi adatok erre nézve hiányzanak. Csak annyi bizonyos, hogy Comeniussal jó barátságban volt; mert Comenius, midőn svéd pártfogójától de Geertől tanúimányozási és működési helyéül Németalföldet kérte, hivatkozott Bisterfeldre, mint a ki miatt ezt kivánja, s a ki a pansophiának legbuzgóbb híve.8) E tervből nem is lett semmi, de Comeniussal L. Comenius Physieae ad lumen D. reformatae Synopsis 1633. Praef. s azontúl majd minden philosophiai művében. s) A mű leghasználtabb czíme : Prodromus Pansopbiae. L. Comenii Op. Did. I. 403. 1. 3) Comenius Geernek Londonból 1642. márcz. 14. »Aut denique Hol-landia vestra, quam mihi prae aliis cum alia multa, tum Dni Bisterfeldii (quo ip Pansophicis vix quisquam fervidior) desiderata et jam sperata praesentia facile commendabit. E levél a prágai kir. muzeum levéltárában van meg.