Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447

472 dit. kvacsala jános. Bennünket ezen tudományos párbeszédből álló színműben' legjobban érdekel az a nebány adat, mely a tanítás módszerét világosítja meg. Midőn Zsigmond elmondta, mily súlyt fektet rá, bogy a latin nyelvet elsajátítsa, azt kérdezte egyik társa, ki a királyt adta (Padányi Gergely), mily authorok után indúlt.1) Rákóczy Zsigmond felelte, bogy mindenekelőtt megtanúlta a centuriát, melyek már egész Európát megbódították, s így szóbőségre tett szert. E centuriák nem más, mint Comenius Januája, mely tudvalevőleg 100 szakaszkából áll. Miután úgy a szókincsnek urává lett, részint stilus kedvéért Melancbton és Molnár grammatikáját forgatta. Padányi ismételt kérdésére, vájjon a grammatikából könyv nélkül tanúlt-é, azt mondja, hogy nem. Mi sem alkalmasabb a tanulók lelkeit az iskolától elijeszteni, mint emiékezetöket oly mindenféle homályos szabályokkal gyötörni, mint ezt a nyelvtanok teszik. Ezért ő a Centuriákból ízleltemeg a »Linguae Latinae limpidissimas scaturigines«, úgy hogy azután képes volt a legnehezebb auctorokat és a nyelvtant megérteni, s csak ekkor vette elő a grammatikát, »volvi, revolvi et versavi assidue.« 2) A királyt megszemélyesítő Padányi is helyesli azt a módszert, s miután egy stilgyakorlat is meggyőzte róla, hogy Zsigmond a felsőbb latin stílusban is jártas, kérdőre vonta egyéb tanúlmányai dolgában, mire Zsigmond a philosophiára hivatkozott, mely mellett a theologiát némileg elhanyagolta; de midőn erre egy darabnyi távollét után, melyre a király a végett kárhoztatta, hogy a hiányt pótolja, azzal tért vissza, hogy a hiányt már pótolta, s a király kérdésére, hogy mit tett odakünn, azt mondta, hogy csak az új testámentommal foglalkozott, mivel az egész szentírásra gyenge lenne, a király hallani kívánta, mit tud. Erre Zsigmond felelte, hogy 5000 mondást tud az új testámentomból s azok egy részét egyes fogalmak szerint csoportosítva elő is adta, természetesen, az idő rövidsége miatt, mind nem. Bisterfeld könyve azonban 1000-et sorol fel.3) Következtek ez után a záró beszédek, a végsőt Bisterfeld mondotta. Kiemelte a család gazdagságát, melyet ily sikerűit nagyreményű fiúk képeznek s utalván a magyarok s a Rákóczy-család nagy múltjára, felhívta az ifjakat, hogy azok legszebb korszakát, legdicsőbb napjait állítsák vissza s egy hasonlattal zárta be szavait, kívánván,, hogy valamint Caesar 4-es diadalt tartott Afrikából visszatérve,, úgy szerezzenek ők is a családnak, iskolának, egyháznak s hazának mennél több, mennél nagyobb s mennél boldogítóbb diadalt. 4)> ') u. o. 39. 1. 2) U. o. 3) U. o. 50—95. 11. ') U. o. p. 155.