Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447
466 dit. kvacsala jános. két részre oszlik. Az első rész a megalapító, a második pedig a kifejtő, mely különbség azonban, mivel az egészen polemikus bang és irány ömlik el, nincs oly szorosan megtartva. A megalapító rész feladata bebizonyítani Istennek 3 személyi voltát. A sociniánusok részint Írásbeli, részint észbeli okokat hoztak fel a háromság tana ellen, s Bisterfeld sorra veszi őket. Az első rész I. sectiója azon helyekre felel, melyekkel Crell azt kívánja bizonyítani, hogy egyedül a Jézus-Krisztus atyja az igaz isten, tehát, Krisztus vele nem egyrangú, tehát nem is isten. E helyeken részint Jézus szavai vannak felhasználva, ki atyjáról szól, mint egy igaz istenről, részint Pál szavai, ki isten egységét hangsúlyozza többször, midőn egységre inti a híveket; részint Dánielnek és János jelenéseinek tanúsága. A második sectió2) a kérdést megfordítja, kimutatni iparkodván, hogy Krisztus nem az a legfőbb isten, azt az eredményt kívánja megalapítani, hogy tehát egyedül az atya az igaz isten. Crell itt igen sok bizonyítási anyagot hoz össze. Utal reá, hogy Krisztus magát igen gyakran megkülönbözteti istentől, hogy magát isten fiának nevezi, hogy isten küldte e világra, istentől kapta a megbízást és rendeletet, hogy Krisztus Isten képe, hogy a szent-lélek adományát vette, hogy az ördög megkísértette, hogy minden teremtmények elseje, hogy hasonló Istenhez. Azon felül e sectió számos helyet hoz fel János evangéliumából, melyekben Krisztus, mint nem ama főisten, a főistennel van szembe állítva: pl: »a ki bennem hiszen, nem én bennem hisz, de abba, a ki engem elküldött.« Ján. 12. 44., Máté evangéliumából, a héberekhez irott levélből, pl. Krisztus pap voltát ; itt fordúl elő az a már régebben nagy vita tárgyát képező kérdés, hogy Krisztus nem magától támadt fel, de Isten támasztotta fel. 8 ) A harmadik sectió4 ) a szent lélek istensége ellen emelt kifogásokat czáfolja. Crell erre nézve felhozta, hogy a szentírás sehol sem nevezi a szent lelket istennek ; sehol sem rendeli, hogy a szent lelket imádni kell, többször megkülönbözteti Istentől, hogy a szent lélek isten ereje, hogy ha a szent lélek lenne a legfőbb isten, akkor Krisztus a szent lélek fia lenne, hogy isten ajándékozza az embereknek, hogy a szent lélek az atyától származott, hogy egyszer Krisztusra szállott le. Miután Bisterfeld az ezekkel párhuzamos helyeken kimutatta, hogy nem az atya az egyedüli Isten, hogy nem áll, mintha Krisztus nem lenne ama legfőbb isten, s az sem áll, hogy a szent lélek sem az, — rátér a szent háromság tanának positiv kifej') De uno Deo. 1—99 1. •) U. o. 99 — 357. 1. *) ü. o. 279 — 293. ') TJ. o. 358—485..
