Századok – 1891

Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - I. közl. 435

fiume történetében. 443-Buccari kikötőinek elzárásán kivűl bevették és lerontották Carlopagót, az uszkokok egyik fészkét (1592), elpusztították Veprinaz területét (1593), bevették Novit. (1597), megtámadták és bombázták Fiumét (1599), kifosztották Lovrana helységet s feldúlták Moschenizze és Bersez területét. ') Az uszkokok ismét, a hol csak lehetett, prédául ejtették a velenczei hajókat, meg­támadták a szigeteket, sőt utóbb becsaptak a velenczei Istriába is, ráütöttek Albonára s hatalmukba ejtették Fianonát (1599). A velenczeiek itt is visszatorlással éltek, s így elkezdődött a határ villongás Istria osztrák és velenczei része között.2) Különben e korán sem jelentéktelen fegyvertények ideje alatt is folyton folytak a tárgyalások a jó szomszédi viszony helyreállítása érdekében. A főherczegi kormány több ízben engedett a köztársaság sürgetéseinek, melyeket a pápai követek is támogattak ;3 ) koronkint biztosokat küldött Zengbe, azzal a meghagyással, hogy a károkat megtéríttessék s az újabb garázdál­kodásoknak elejét vegyék. De ezek rendszerint beérték a leg­közelebb kínálkozó palliativ eszközökkel : kivégeztettek néhány fő czinkost s a zsákmánynak előkeríthető részét visszaadatták tulajdonosaiknak ; egyébképen a bajnak gyökeréhez hozzáférni nem voltak népesek.4) Végre 1602-ben a gráczi udvar eltökélte magát, hogy tel­jesen véget vet az uszkokok kalóz járatainak, s e végből az erélyéről ismert Eabatta József krajnai vicedomot küldötte Zengbe egyedüli és teljhatalmú biztosúl. E férfiú, ki már Krajnában is kitűnt volt mint a protes­tánsok vaskezű és hajthatatlan üldözője, alaposan végét akarván vetni a tengeri rablásoknak, egész rendszeresen és tervszerűen fogott a baj kiirtásához. Megérkezése után, a kíséretét képező német zsoldosokra támaszkodva, átalános lefegyverzést rendelt el, s a makacskodó főbb embereket felakasztatta ; ezután a külföld­') Bersez, Moschenizze, Lovran és "Veprinaz az akkori osztrák Istria parti helységei a Monte Maggiore keleti lábánál, Abbazia közelében. ') Minuci és De Franceschi, i. m., passim. — 1602-ben túl Fra Paolo Sarpi i. m. s) A pápák 1576-tól kezdve igen sokat foglalkoznak az uszkokok ügyével. Theiner, Mon. Slav.Mer. II, 63, 70, S3, 89, 91, 92, 99, 117—8 és 336 11. *) Minuci 25, 29. 32, 43 1. De Franceschi, 299 1. — Dolgozatunk kerete nem engedi, hogy itt részletekbe bocsátkozzunk.

Next

/
Thumbnails
Contents