Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - I. közl. 23

A MARKOMAN HÁBORÚK. 27 piakat és teuctereket is. Harczra mindig készen állván e barbárok, szívesen fogadák az előzékeny meghívást, s megalakíták külháború vívására az első coalitiót. Harczaikat római foglyaiknak keresztre feszítésével vezetvén be, betörtek Galliába, könnyű szerrel verve szét az ellenök küldött lovasságot, felkonczolják Lollius hadait és kézrekerítik még a LEG. Y sasát (738=16 Kr. e.) Augustus e hirre személyesen ment Galliába. Megérkezte megfélemlítvén a sugambrokat, elhagyák a provinciát, a többiek pedig kiűzettek s Domitius Ahenobarbus tűzzel-vassal pusztítva, egész az Elbéig tört, és a folyó jobb partján fölállítá Augustus oltárát, visszatértében pedig megépítteté a jövő háborúk könyítésére a »hosszú hidakat« (Pontes longi.) E harczok végleg megérlelték Rómában Germania meghódításának eszméjét. Augustus hosszas galliai időzése alatt teljesen szervezvén a tartományt Drusust bízta meg a védelemmel, s a hadjáratok folytatásával. A véres háborúk új sorozata Kr. e. 12-ben kezdődik. Éjszak Németországot délről éjszak felé párhuzamos nagy folyók hasítják végig : az Ems, Weser és Elbe, melyek a Rajna felől támadó seregnek meg annyi akadályai, de védelmi vonalai is, ha kellő erővel rendelkezik ; az éjszak felől betörő seregek pedig sekély járatú hajókon eljuthatnak a germán síkság szivéig a nélkül, hogy kimerítő utakat kellene tenniök. Drusus ez előnyt használni óhajtván, légióit hajókra iilteté, s az általa tervezett, ós épített csatornán, melylyel a Rajnát és Yszelt köti össze (Fossa Drusiana) a Zuyder tóba evezett, majd keleti irányban mindig a partokat követve, az Ems torkolatába hatolt. Itt a bructerek flottája várta öt, — de légionáriusai még a szokatlan vizi ütközetben is győzelmet aratván, utat nyitának egész a Weserig. A. széles torkolat kényelmes kikötő levén, Drusus horgonyt vetett a partokon, nem is sejtve, hogy az apály — mely csekély esésű partvidékeken roppant területeket hagy szárazon — mily veszélybe döntheti. Hajói a viz tükrének visszahúzódása után mind megfeneklettek, s néhány órára tehetetlen lőn az egész flotta. E kedvező alkalmat használni akarván a chaukolc megtámadák a hajóhadat, s ha a Drusus által útközben megnyert friezek nem érkeznek meg váratlanúl, áldozatul esik az egész sereg. Drusus megjelenése az éjszaki partokon s erélyes föllépése nagy fölindulást, sőt félelmet keltvén a déli rokonaikkal folyton torzsalkodó tengermelléki törzsek között, ezek meghódoltak a nélkül, hogy erre fölszólíttattak volna, inkább akarván engedelmeskedni a későbbi védelem fejében Róma legátusainak, mint szívelni honfitársaiknak sokszor nagyon is kemény igáját, vagy pedig a sokkal erősebb ellenféllel vívandó örök harczban vérzeni el.