Századok – 1891
Könyvismertetések és bírálatok - FRAKNÓI VILMOS: Fontes rerum Polonicarum. Ser. I. fasc. II. (Cieszkowski gróftól ism.) 324
TÖRTÉNETI IRODALOM. 332 nehéz művét, és ha teheti, vigye azt a mohácsi vészig, mind politikai, mind egyházi életünk e nagy mesgyéjéig, melylyel nálunk a középkor végződik. Ám azután, gazdagon ismeretekben és tapasztalatokban, térjen vissza e kötetekre, és dolgozza át a magyar egyháztörténet első felét szigorúan tudományos és nemesen népszerű irányban is. Addig az Anjouk, Zsigmond és Hunyadiak korából úgy is vagy husz ujabb kötet oklevéltár, Pauler és Karácsonyi már jelzett művei, a nemzetségek készülő története, Csánki topographiai műve stb.stb. amúgy is szükségessé teszik azt. A Szent-István Társulat pedig, melynek mielőbb regeneratióját amily epedőn óhajtjuk, oly biztosan várjuk, semmi esetre sem engedi kisiklani kiadói jogát azon műre, mely őt arra figyelmeztette, hogy nagyobbra született. PÓR ANTAL. Fontes rerum Polonicavum e tabulario Reipublicae Yenetae. Exhausit, • collegit, edidit, nonnnllisque adnotationibus polonicis munit Dr. Augustus Comes Cieszkowslu. Series prima. Fasciculus secundus. Acta Uladislao Jagellonide regnante. Posnaniae. 1890. Nagy 8-ad rétíí 145 lap. Az egykor hatalmas velenczei köztársaság levéltárának gazdag forrásaiból a legújabb időkben bőven merít az európai történetírás. Akadémiánk Történelmi Bizottságának kiadványaiból, különösen pedig az Anjoukori és Mátyáskori Diplomácziai Emlékek hét kötetéből alkalma van a magyar történetírónak is meggyőződni arról, hogy nemzetünk múltjának földerítésére mennyi fényt árasztanak a velenczei Archivio di Stato kincsei. Sajnos, az Anjou-dynastia kihalta és Mátyás király trónralépte között lefolyt időszak (1396—1458) hézagot képez, melynek ideiglenes kitöltésére szolgálnak az Óvári Lipót általt imént közzétett oklevél-kivonatok azon másolatokból, melyek a Történelmi Bizottság irattárában a kiadóra várakoznak. Ezek között feltalálhatjuk azon diplomatiai iratokat is, melyeket a poseni lengyel irodalmi egyesület előttünk fekvő kiadványa eredeti nyelvökön egész kiterjedésben napvilágra bocsát. Két csoportra oszolnak. Az egyik az 1411 —1424 évkörből, vagyis II. Ulászló lengyel király uralkodása idejéből tartalmaz 25 diplomatiai iratot, melyek Lengyelország és Yelencze között váltattak. A két állam ezen összeköttetése közvetlenül érdekli Magyarország történetét. Ugyanis a köztársaság épen hazánk ellen keresett a távol éjszakon szövetségest. Az 1411 -ik év elején a lengyel királyi udvarhoz követet küldött, ki ott előzékeny fogadtatásra talált