Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

294 A FÜRDŐK TÖRTÉNETÉHEZ benne el fáradtál volna el hagyod. Utánna penig se egyél se igyál valameddig annak melegsége testedből ki nem párallot.« A XVII. század végéről való naptárak s orvosi művek már ritkábban tartalmaznak fürdőszabályokat ; a naptárakba ezek helyére külömböző gazdasági, háztartási s erkölcsi szabályok lépnek; de az alsóbb néposztályok még később is hajlandók voltak a fürdés kedvező vagy kedvezőtlen hatását egyes napokkal kapcsolatba hozni. A fürdőzés általános elterjedését elősegítette még ama szerepe, melyet a szegénységügyben játszott. A felebaráti szeretet erényének legszebb nyilvánulása a középkorban ama gondviselés, melyet a nagyok a társadalom páriái iránt tanúsítanak. így olvassuk magyar Szt. Erzsébetről, ki maga sohasem élt fürdővel. hogy saját kezével fürösztett egy bélpoklos szegény embert. 2

) Mások meg arról gondoskodtak, hogy a szeretet e cselekményét haláluk után gyakorolják a szegényeken. E czélból vagy fekvő birtokot, vagy bizonyos pénzösszeget hagyományoztak, hogy ezen évenkint haláluk napján (vagy néha csak egyszer haláluk után) szegényeket részesítsenek a fürdés élvezetében. E fürdőket szegénylélekfiirdőknek (Seelbäder) nevezték. Königsberger Mihály beszterczebányai polgár pld. 1503-ban 80 forintnyi alapítványt tesz e czélra : Mehr Bescheid ich Hör. 80 vor Seelbad dass man den armen Leutten in das Bad Pier und Prot kauff, als dann dieser Stad gewohnheit ist, als lang das Geld werdt, vnd dass sie meiner wollen gedenken.« 3) Hasonló értelemmel birnak a »pro refrigerio anime« s in »refrigerium et pro salute anime« s. t. eff. kifejezések. (Jakab, Okmánytár Kolozsvár történetéhez. Budapest, 1870. I. k. 353, 378. old.) A gőzfürdők elterjedésének oka egyrészt ama előszeretet, melylyel az orvosi tekintélyek a viz- s gőzfürdőket ajánlották, másrészt azonban nyugatnak — a keresztes hadjáratok által közvetített — megismerkedése Kelet szokásaival s kényelmével. Bizvást állíthatjuk, hogy ama számos összeköttetés, mely uralkodóink s a keleti államok közt fennállott, Magyarország fürdőviszonyaira is hathatós befolyást gyakorolt. 3) » Vocata fuit ab Abbatissa de Kitzingen et cogebat eam ut balnearetur ; quae tandem intrans balneum uno pede strepitum fecit in aqua, ipsam liuc et illuc movendo et dixit : Hic balneatum est, et subito exivit de dolio.« Mencken S. S. Her. Germ. II. k. 2028 c. 2) »Die liebe sente Elyzabeth gebat unde gewaschin hatte einen armen uzsetzigen menschen unde hatte den gleit in ires herrn bette. • Riickert Leben des h. Ludwigs von Thüringen 36. old. V. ö. Pray, Vita N. Elisabethae 63, 83. old. 8) Ipolyi Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata 72. old. (ez adatot csak a mű német fordítása hozza fel.)