Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

MAGYARORSZÁGON. 295J De a hazatérő keresztesek nemcsak a gyakori fürdés szokását hozták magukkal, hanem egyúttal egy kelletlen vendéget, a lepra-t, a bélpoklosság baját. A lepra, mely nyugaton már előbb is sporadice fellépett, most a Kelettel való tömeges érintkezés folytán endemikus baj szinét vette föl s annyira terjedt, hogy a leprosariumok (a bélpoklosokat gondozó kórházak) alapítása elkerülhetetlen szükségességgé vált. A lepra terjedése a fürdők használatára sem maradt befolyás nélkül, a mennyiben az orvosok e bőrbaj ellen óvó- s gyógyszernek a gőzfürdők gyakori használatát ajánlották.*) A tizenhatodik század vége felé a gőzfürdők használata pangani kezd. Egyrészt az orvosok kelnek ki a fürdők túlságos s egészséget aláásó élvezete ellen, másrészt pedig a papság kezdi kárhoztatni az erkölcsrontó szórakozást. De a mi a fürdők látogatottságára leginkább hatott kedvezőtlenül, az a XV. század végénsaXVI. elején Európa-szerte elterjedő bujasenyv, syphilis volt, melyet a XVI. század első éveiben már Magyarországon is találunk.2) Az orvosok a gőzfürdők látogatását, mint a melyek által, nézetük szerint, e ragályos kór leginkább terjedt, megtiltották, a mi a fürdőzés alábbszállását vonta maga után. Epúgy zárva maradtak rendesen a fürdőszobák az akkori időben gyakori járványos betegségek ideje alatt. A XVI. században gyakran találkozunk erre vonatkozó rendeletekkel. Az 1521-iki »Ein nutzliche Ordnung und regiment wider die pestilentz«, melyet Ferdinánd főherczeg az osztrák tartományok számára Íratott Saltzmann János udvari orvosával s mely, mint az a mű egyik helyéből kitűnik, Magyarországon is érvényre jutott,3) erre vonatkozólag a következőt mondja: »Von den baden. Dise gefärliche Zeit soll man nicht jn gemein badstuben geen, auch nicht vill jn wannen sitzen oder wasserpaden, sond(ern) die gewonhait haben sich zu paden, die möchten jn yere (ihrem) gemach in ayner poetting mit tuech geteckt, ein senfftlich schwaysspad zuerichten, mit liaissen Kysling oder glüenden eysen begossen mit wein oder mit wasser, darin gesotten seind camillen bluemen, wermutt, sand Johans khraut, Speick, myntzen, wolmuet, weinrutten, und dergleichen, also mag man ') Zappert i. m. 60 old. — Hensler, Vom abendländischen Aussatz. 1790. s) Az erre vonatkozó adatok közzétételét »A prostituczió s syphilis történetéhez Magyarországon« czímű dolgozatom számára tartom fenn. 8) Dj old. : »Im jar 1510 gelebet nach solchem meynem rad dye vertiertest stat in Sybenbürgen genant die Hermanstat ward gantz behuet, dass khain mensch in diesem lauft' siech ward. So doch all ander umbliegend Stett und Markt, die solchner Ordnung nit, phlegten, mit der pestilentz grausamblich beschwürt warden.« SZÁZADOK. 1891. IV. FÜZET. 21